Idén tizedszer rendezték meg a Nyitott Pince napokat Garamkövesden augusztus 6 –án és 7 -én. Az eseményt a Dunavin Nyári Borünnep előzte meg. A Nyitott Pince napokon 14 termelő tételeit lehetett megkóstolni a következő kiállítóktól: Dorna Ferenc, KÖVESD!, Pomozi Pincészet, Színai Tibor, ITAT-LAK, Neszmélyi Borászok, Cutora Pince, KORVIN, Cutora Pince, BM Wine, Benyo, Stugel Pince, H&V Pincészet, Geönczeöl Pince, Georgina Pince.
A Nyitott Pince napok kezdő eseménye pénteken 14 és 18 óra között a DUNAVIN Nyári Borünnep volt, amely a „Duna-menti borászatok együttműködésének fejlesztése a szlovák-magyar határmenti régióban” című DUNAVIN (SKHU/WETA/1901/4.1/313) projekt az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program Kisprojekt Alapjának keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.
Számos felvidéki borászat jelent meg a rendezvényen és a Neszmélyi Borvidékről is érkeztek kiállítók, a DUNAVIN Borverseny nagyaranyérmes borát termelő Stróbl Borház, a Horvát Családi Pincészet, a Simecz Pince és az N3 Borműhely, valamint kóstolni lehetett Szivekék és Rábai Katalin borait is. Felvidéket személyesen képviselte a 12 hektáros Világi Winery, a Chateau Ruban, a Bóna Családi Pincészet, a KÖVESD!, a Geönczeöl Pince és a SZKALA Borászok és Szőlészek Polgári Társulása borászai, valamint a felvidekiborok.sk és a 3 Folyó Vidéke Polgári Társulás is elhozta néhány termelő borait, köztük a Mátyás Pincéét, Bott Frigyesét és a Zalaba Pincéét. Az eseményt Geönczeöl Attila, a SZKALA Borászok és Szőlészek Polgári Társulásának elnöke nyitotta meg, a délután folyamán az Aranyalma Páros Együttes szórakoztatta régi bordalokkal a közönséget.
A Garam menti régió, a Felvidéknek e része az Esztergomi Érsekséghez tartozott, és az 1800-as évek végén az Esztergomi Prímás Pince is a célból épült, hogy ott dolgozzák fel a Felvidéken és Esztergom környékén leszüretelt szőlőket, de közbeszólt Trianon és a Prímás Pince nem tölthette be funkcióját. Napjainkban e kistérséget elaprózott birtokszerkezet jellemzi és több kisebb, családi borászat jelenléte. Velük találkozhattunk Garamkövesden, illetve távolabbi borvidékről érkező borászatokkal is.
A H&V Pincészet Muzsláról érkezett Garamkövesdre és Mészáros Heni mutatta be tételeiket. Kóstoltuk tőle a „Nagyapám borát”, Olaszrizlinget, Zöldveltelinit, ezek mind natúrborok voltak, és ennek megfelelően eredeti, izgalmas karakterrel rendelkeztek, amelyek minden évben más és más arcukat mutatják. Ugyanígy a Stugel Pincészet borai is, amelyeket kizárólag kénnel kezelnek. Végigkóstolva Stugel Miklós, helyi termelő szortimentjét, érdeklődtünk, hogy miért hagynak maradékcukrot boraikban, amire az a választ kaptuk, hogy azért, mert az évjárat ilyennek teremtette őket, és kiderült, hogy a fogyasztóknak is ez volt a kedvence. Kóstoltunk Rajnai Rizlinget, Fehér Burgundit, és Zöldveltelinit is, egyedül ez utóbbi volt száraz tétel. A pincénél vaddisznópörkölttel és lepénnyel is készültek, kifejezve ezzel vendégszeretetüket. Miklós lánya mutatta be a borokat, kiderült, hogy területük mérete egy hektár alatt van, ehhez képest szépen palackozott és cimkézett tételeket ismerhettünk meg.
Kiváló helyi termelő a Geönczeöl Pince, ahol az Aranyalma Páros együttes zenélt a borünnep mindkét estéjén. Geönczeöl Attila Magyarországon is ismert borszakíró saját pincéjében 2,5 hektárról termel bort. Boraira jellemző a terroir jegyek megjelenése és a természethűség. Olaszrizlingje könnyű, üde, Rajnai Rizlingje fahordós érlelést kapott, a Mézes fehér tételében valóban találtunk virágos és mézes illatokat. Pinot Noirja a fűszeres, elegáns vonalat követi, nem jellemző rá a sokak által fajtajegyként számon tartott „istállóillat”. Attila pincéjénél vadpörkölttel kínálta vendégeit péntek este, felemelő élmény volt az autentikus ízek, borok és a korabeli hangszerekkel – kobozzal, kecskedudával – játszott régizene találkozása.
A KÖVESD! Pincénél járva megismerhettük Kovács Zoltán munkásságát, aki mintegy három hektáron termel szőlőt. Zoltán eredetileg méhészként dolgozott, és hobbiként kezdett el borászkodni. Borai a natúrboros irányt követik, hosszú ideig héjon tartja őket. Így Zöldvelteliniből készült narancsborát is megízlelhettük, ami grúziai élményeinket juttatta eszünkbe. Jellegzetessége, hogy zamatgazdagsága és kellemes savai mellett telt, érett ízjegyekkel rendelkezik. A Stendhal: Vörös és fehér borát kóstolva is érdekes élménnyel lettünk gazdagabbak, ez a bor ugyanis a szinte sötétfekete megjelenése ellenére Olaszrizlingből készült, amelyet Alibernet héján áztatott ki.
Dorna Ferenc trombitaszólóval nyűgözött le minket, kívánságra minden dalt lejátszott, mi is egy „Wonderful Word”-ben éreztünk magunkat pincéjében. Nem csak trombitálásban, de borban is emlékezetes élményt nyújtott a 2018-as késői szüretelésű Sauvignon Blanc tétele.
Az ITAT-LAK-ban Moravčík László mutatta be gitártudományát és remek borait.
Nagyszerű fesztivál volt, hálásak vagyunk a felvidéki élményért és azért különösen, hogy minden termelő szívét-lelkét beletette a fesztiválba, amit az is alátámaszt, hogy majdnem minden borász megszólaltatott egy-egy hangszert.
Szerző: Bozzai Zsófia