A kétfélidős hangversenyen többek között felhangzik a kar egyik tagja, a kárpátaljai születésű Papp Viktor erre az alkalomra írt kompozíciója, a Requiem ukrán és latin nyelven, valamint Liszt Ferenc ritkán hallható férfikari Requiemje, amit két gyermeke és édesanyja elvesztése után írt a mester.

Papp Viktor, a Szent Efrém Férfikar tagja számos feldolgozást készített már az együttesnek. Az Ungváron született fiatal zeneszerző Ukrán Requiemjének szövege szó szerinti fordítás a keresztény gyászmise eredeti latin szövegből, azonban több helyen a latin szöveg is belekeveredik az ukrán verssorok közé. Érdekesen fonódnak össze a keleti és a nyugati liturgikus hagyományok a műben, amiben a szerző és az előadók azokról a civilekről emlékeznek meg, akik sokszor saját házaikban, lakásaikban, kocsijukban, az utcán sétálva, biciklizés vagy bármilyen hétköznapi tevékenység közben vesztették el az életüket értelmetlenül.

A koncert második felében felcsendülő Requiem Liszt Ferenc egyik ritkán hallható egyházi kórusműve. A mű férfi szólókra és férfikarra íródott, orgona- és visszafogott (ad libitum) hangszerkísérettel. A Requiem az utolsó mű Liszt misekompozícióinak sorában. 1867–1868-ban írta, abban az időszakban, amit megelőzően számos tragikus megrázkódtatás érte. 1859 végén meghalt Daniel fia tüdőbetegségben, fiatalabb lánya, Blandine, 1862-ben hunyt el szülés után, 1866-ban pedig az édesanyját vesztette el.

A koncert (2023. február 23-án 19:30 órakor a Zeneakadémián) a Zeneakadémia és a Szent Efrém Férfikar közös szervezésében valósul meg.