Soha nem volt még ennyire sürgős az energiafogyasztás csökkentése és a fenntartható megújuló energiaforrások, mint például a nap-, szél- és geotermikus energia elterjedésének fokozása. Ezek jelentik a valódi megoldást az éghajlati válság, de az energiaszámláinkat tápláló jelenlegi fosszilis gázválság kezelésére is. Ez a fő üzenete annak a levélnek, amelyet számos civil szervezet írt a közép-kelet-európai uniós tagországok vezetőinek.
A levelet abból az alkalomból írták a civilek (Magyarországról az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország), hogy 2021. október 21-én és 22-én tartja ülését az Európai Tanács, amelyen az emelkedő energiaárak okozta problémákat és a lehetséges megoldásokat fogják megvitatni. A civilek levelükben hivatkoznak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi, mérföldkőnek számító jelentésére, amely egyértelműen azt mondja, hogy éghajlati vészhelyzettel állunk szemben; tavaly nyáron közvetlenül is megfigyelhettünk drámai hőhullámokat és árvizeket Európában, amelyek számos emberéletet követeltek.
Ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás és a „Fit for 55” csomagjavaslat egyértelműen stratégiai irányt mutat országaink számára gazdaságaink és energiarendszereink átalakításához. A közép-kelet-európai országok azonban nem elég ambiciózusak klímavédelmi intézkedéseik és energiaátalakítási stratégiáik terén: ahelyett, hogy teljes mértékben kihasználnák az energiahatékonyságban és a megújuló energiában rejlő lehetőségeket, inkább a fosszilis gáz és az atomenergia zsákutcáját követik. A kelet-közép-európai országok fosszilis gázinfrastruktúrába történő növekvő beruházásai viszont hamarosan soha meg nem térülő eszközökké válnak, amelyek költségeit végső soron a polgárok viselnék. Ráadásul ez a függőség aláássa a régió energiabiztonságát, és a polgárokat és az ipart egyaránt kiteszi a fosszilis tüzelőanyagárak ingadozása kockázatának, amelynek jelenleg Európa-szerte tanúi vagyunk.
A 100%-ban megújuló energiákra alapozó, decentralizált és nagy hatékonyságú energiarendszer az egyetlen módja a virágzó és fenntartható gazdaság és az egészségesebb környezet elérésének, miközben magas hozzáadott értékű helyi munkahelyeket teremt, nagyobb energiafüggetlenséget biztosít és enyhíti az energiaszegénységet. Ahelyett, hogy a szén- és fosszilis gázimportért fizetnénk, a megújuló energiarendszer a fogyasztók pénzét a regionális gazdaságokban tartja, és védi vásárlóerejüket. A közép- és kelet-európai tagállamok sokkal nagyobb hazai megújulóenergia-potenciállal rendelkeznek, mint amit a nemzeti tervek és stratégiák bemutatnak – hívják fel a figyelmet a civilek.
A közép-kelet-európai civil szervezetek levele (angolul) itt olvasható.
A magyar civil szervezetek levele Orbán Viktor miniszterelnöknek itt olvasható.
Fotó: Wolfgang Hasselmann, Unsplash
