A „Jobb döntések milliárdjai: az ipari átalakulás új szükségszerűsége” című tanulmány az ipari eszközök internetének jelenlegi elterjedtségét és az abban rejlő lehetőségeket vizsgálja az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a változások ösztönzése terén. Az ABB új kutatásának célja, hogy ösztönözze a vitát az iparban az ipari IoT kihasználásának lehetőségeiről, és képessé tegye a vállalatokat és a munkavállalókat arra, hogy jobb döntéseket hozzanak, amelyek mind a fenntarthatóság, mind a jövedelmezőség szempontjából előnyösek.

„A fenntarthatósági célok egyre inkább az üzleti érték és a vállalati hírnév meghatározó tényezői, és az ipari IoT-megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok biztonságos, intelligens és fenntartható működésének elősegítésében” – mondta Peter Terwiesch, az ABB Folyamatautomatizálási üzletágának vezetője. „Az üzemi adatok elemző feltárása a kulcsa annak, hogy valóban milliárdnyi jobb döntést hozhassunk az egész iparban, és ezek alapján cselekedjünk, ami jelentős termelékenységnövekedést, alacsonyabb energiafogyasztást és kisebb környezeti terhelést eredményez.”

Az ABB megbízásából készült tanulmány szerint a szervezet „jövőbeni versenyképessége” a legfontosabb tényező – a válaszadók 46 százaléka véli így –, ami miatt az ipari vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Ám miközben a globális döntéshozók 96 százaléka a digitalizációt „a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságúnak” tartja, a megkérdezett cégeknek csak 35 százaléka valósított meg teljeskörű, ipari IoT-megoldásokat. A gondolkodásmód és a gyakorlat közötti „szakadék” azt mutatja, hogy bár a mai ipari vezetők közül sokan felismerik a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti fontos kapcsolatot, a jobb döntések meghozatalát és a fenntarthatósági célok elérését lehetővé tevő, releváns digitális megoldások alkalmazását fel kell gyorsítani az olyan ágazatokban, mint a gyártás, az energetika, az épülettechnológia és a közlekedés.

A tanulmány további fő tanulságai:

A válaszadók 71 százaléka számolt be arról, hogy a világjárvány következtében a fenntarthatósági célkitűzések nagyobb prioritást kaptak.
72 százalékuk mondta, hogy a fenntarthatóság miatt „valamelyest” vagy „jelentősen” növeli az ipari IoT-re fordított kiadásait.
A válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy az ipari IoT „jobb döntéseket tesz lehetővé, és javítja az általános fenntarthatóságot”.
A válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy az ipari IoT „jelentős pozitív hatást” gyakorolt az operatív döntéshozatalra.
Az észlelt kiberbiztonsági sebezhetőségek jelentik az első számú akadályt a fenntarthatóság ipari IoT segítségével történő javításának.

Mivel a megkérdezett vezetők 63 százaléka határozottan egyetért azzal, hogy a fenntarthatóság jót tesz vállalatuk jövedelmezőségének, és 58 százalékuk szintén határozottan egyetért azzal, hogy azonnali üzleti értéket biztosít, így egyértelmű, hogy a fenntarthatóság és az Ipar 4.0 erőfeszítések hagyományos prioritásai – azaz a sebesség, az innováció, a termelékenység, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság –, egyre inkább összefonódnak, ami előnyös forgatókönyveket tár fel minden vállalat számára, amely a hatékonyság és termelékenység növelésére törekszik, miközben előrelépést tesz az éghajlatváltozás kezelése terén.

„A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az ipar ma az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 40 százalékáért felelős” – mondta Terwiesch. „Ha el akarjuk érni az olyan éghajlati célkitűzéseket, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai vagy a Párizsi Megállapodásban lefektetett célkitűzések, akkor az ipari szervezeteknek fenntarthatósági stratégiájuk részeként digitális megoldásokat kell bevezetniük. Ezeknek a technológiáknak a felkarolása minden szinten – az igazgatótanácstól a létesítményszintig – kulcsfontosságú, és lehetővé teszi, hogy az ipari munkaerő minden tagja jobb döntéshozóvá váljon a fenntarthatósági kérdések tekintetében.”