A XX. század elején bekövetkezett második ipari forradalom gyökeresen átalakította az emberek életét. A vasat felváltotta az acél, amely a gépgyártásnak is új lendületet adott. A kémia és a vegyipar fejlődésével olyan új anyagok jöttek létre és terjedtek el, mint az alumínium, a gumi vagy a műanyag. A kőolajból benzint állítottak elő, mely az ekkor feltalált robbanómotorral karöltve elvezetett az autógyártásig. A repülőgép, a szénszálas izzó és a telefon mind ekkor terjedtek el, köszönhetően a gyártás, az ipar és a tudomány robbanásszerű fejlődésének – melynek hatásait ma is érezhetjük.

A következőkben sorra vesszük, hogy pontosan melyek azok a találmányok, amelyeket ennek az időszaknak köszönhetünk, és amelyeket mind a mai napig sikerrel alkalmaznak az iparban.

Elektromos energia és hálózatok

Az áramot nem kellett feltalálni, hiszen mindig is ott volt a természetben – gondoljunk csak a villámcsapásokra. Megszelídítése azonban hosszú időbe telt: Benjamin Franklin még viharba feleresztett papírsárkánnyal kísérletezett, melyre egy kulcsot kötött – ezzel feltalálva a villámhárítót. Faraday 1831-ben találta fel az áramfejlesztés eszközét, a dinamót; Edison 1882-ben erőművet építtetett, ő azonban még az egyenáram mellett tette le a voksát – ellenfele, Tesla kardoskodott a váltóáram mellett, hozzájárulva az áram kereskedelmi felhasználásához.

A technológia elterjedéséhez és széleskörű használatához azonban a XX. századig várni kellett. A transzformátor – melyet magyar mérnökök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly szabadalmaztattak – segítségével az áram a világ valamennyi részére eljuthatott, a vezetékek segítségével pedig az ember végleg uralma alá hajtotta a korábban rejtélyesnek tartott természeti jelenséget. Az izzó feltalálásával (Edison) a világítás, a telefonnal (Bell), valamint a telefonközponttal (Puskás) pedig a kommunikáció is rövid idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Ipari gyártósorok

Ma már egyetlen tömegtermelést végző gyár vagy üzem sem képzelhető el ipari gyártósorok, azaz futószalagok nélkül. A technológiát először húsüzemekben kezdték alkalmazni még az 1800-as évek végén, a világ azonban Henry Fordnak köszönhetően ismerte meg a módszert, aki detroiti autógyárában alkalmazta azt. Az első autókat Benz, Daimler, Opel és Renault gyártották, ezek azonban még nem hasonlítottak a mai értelemben vett autókra, bár közlekedésre alkalmasak voltak. Ford T-modellje volt azonban az első népautó, amely hatalmas mennyiségben gurult ki a futószalagról, gyártási technikájának köszönhetően pedig olcsó volt, így tömegek engedhették meg maguknak.

Csavarkompresszor

Fogaskerekeket már az ókorban is használtak, tömeggyártásuk azonban az ipari forradalomban kezdődött meg – ezek segítségével lendülhetett ugyanis fel a gépgyártás. Az 1900-as évek elején egyre több gyárban jelentek meg a levegő kompressziós erejét használó gépek, melyek a kézi munkaerőt helyettesíthetik. Ennek hordozható típusait út- és hídépítések során is alkalmazták.

A ’30-as években aztán megjelentek az első modern levegőkompresszorok. Egy Ald Lysholm nevű svéd professzor 1935-ben szabadalmaztatta a csavarkompresszort, amely aztán az egész világot meghódította. A csavarkompresszorok segítségével újabb erőre kapott a bányászat, hiszen a sűrített levegő a fúrógépek mellett a vontatóeszközöket és szivattyúkat is képes volt működtetni.

Plasztikgyártás

Az első és második ipari forradalom közötti egyik legnagyobb különbség, hogy míg előbbi esetén a fejlesztések ügyeskezű mesteremberekhez és feltalálókhoz köthetőek, utóbbinál már komoly tudományos kísérletek előzték meg az innovációkat. A tudomány fejlődésének köszönhetően felfedezték az anyagok molekuláris és atomos szerkezetét, amely utat nyitott az anyagok mesterséges előállításának is. Ennek egyik fő terméke lett a műanyag, melyet először Henri Victor Regnault állított elő 1838-ban. A különböző fajtájú és felépítésű műanyagok gyártása olyan óriási méreteket öltött, hogy a nem megfelelő hulladékkezelésnek köszönhetően a műanyag ma valósággal beborítja a Földet.

Műtrágya

Elsőként Justus von Liebig német vegyész vetette fel, hogy a földek kimerülésének és terméketlenségének oka, hogy a növények kivonják a talajból az ásványi anyagokat – épp ezért azokat pótolni kell. Liebig mindehhez a műtrágyát ajánlotta, amelyet ő állati csontokból nyert porral oldotta meg, amelyet kénsavval kezelt. Az első nitrogénműtrágyát azonban két honfitársa, Adolph Frank és Nikodem Caro állítoták elő.

Az ipari méretű műtrágyagyártáshoz azonban szükség volt a Friz Haber nevéhez fűződő Haber-Bosch eljáráshoz, amely a levegő nitrogénjéből állít elő ammóniát. A műtrágya nélkül a XX. században egyre növekvő népességgel a mezőgazdaság aligha tudott volna lépést tartani – épp ezért ma is elengedhetetlen az ipari növénytermesztéshez.

Röntgensugár

A második ipari forradalom nemcsak a kémia, de a fizika fejlődését is elhozta. Felfedezték az elektronokat és a katódsugárzást is. Utóbbival kezdett el Röntgen először foglalkozni az 1800-as évek végén, amely elvezetett a röntgensugár – ahogy ő nevezte, X-sugár – felfedezéséig. Ma a röntgensugárzást legszélesebb körben az orvostudományban alkalmazzák, de alkalmas élelmiszerek tartósítására és vizsgálatára is.

A második ipari forradalom gyökeresen megváltoztatta az emberek életét: a csavarkompresszortól kezdve a telefonig olyan technikákat találtak fel, amelyek a mai napig használatosak. Azóta a digitális forradalommal már a harmadik ipari forradalmon is túl vagyunk, és épp a negyedikben élünk, melyet többek között a mesterséges intelligencia, az IoT és a biológiai technológiák forradalma jellemez.