Arról, hogy mennyire élnek egészségesen és tudatosan, vagy éppen mennyire figyelnek oda a magyarok az egészséges életvitelre, évek, sőt évtizedek óta zajlik a vita a közbeszédben. Az Inspira Research 2019 tavaszán végzett egy online felmérést ebben a témában. Vizsgáltuk egyrészt az egészséges életvitel témakörét, amelyet kiegészítettünk a környezettudatosság témájával is. A legfőbb megállapításunk, hogy ugyan még nem mindenki, de egyre többen figyelnek oda tudatosan, hogyan élhetnének egészségesebben.

A mai magyar fogyasztók szerint a helyes életmód elsősorban az elegendő testmozgást, valamint a kevesebb kalóriabevitelt és egyben a minőségibb étkezést jelenti.

Az idén tavasszal végzett 500 fős, nem, kor, régió és településnagyság szerint a 18–69 éves magyar lakosságra reprezentatív, Tudatos magyar fogyasztó nevű kutatás adatai alapján a megkérdezettek 76 százaléka szerint az egészségesebb életmód nem más, mint az egészségesebb táplálkozás. Ezt követi szorosan a mozgás, közel 60 százalékkal. A káros szenvedélyektől való mentesség és a tudatos életvezetés jelentőségének gondolata egyelőre még kevésbé vert gyökeret az emberek fejében, ahogy a rendszeres orvoshoz járás, a szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága is csak néhány százalékot ért el. A felmérés megállapította, hogy kialakult (egy most még kis létszámú) csoport, amely nagyon is tudatában van annak, hogy az egészséges életmód része a környezetünkre való odafigyelés és a stresszmentes élet is.

A tudatos fogyasztásnak ma már az egyik fontos eleme a környezettudatosság, így ennek a megnyilvánulásait is feltártuk a kutatásban. A környezettudatosság ma már nemcsak a hulladékok szelektív gyűjtését foglalja magában, hanem ennél több területet is. A vizsgálat során állításokat fogalmaztunk meg, amelyekkel való egyetértést vagy egyet nem értést az iskolai osztályzatoknak megfelelő, 1-től 5-ig terjedő skálán mértük.

A legfontosabb terület a környezettudatosság esetében a „takarékos vízhasználat (pl. megjavítom a csöpögő csapot, fürdés helyett tusolok, fogmosás közben elzárom a csapot, stb.)”, mely állítással a megkérdezettek 99 százaléka, vagyis szinte mindenki egyetértett. Az elektromos árammal való takarékoskodás is nagyon széles körben elterjedt, a megkérdezettek 98 százaléka ügyel erre, míg az „odafigyelek arra, hogy ételt ne kelljen kidobnom” állítást a válaszadók 96 százaléka tartotta magára érvényesnek. Az erőforrásokkal való takarékoskodás leginkább az 50 év felettiekre igaz, a fiatalabb korosztályok körében tehát még szükséges annak további tudatosítása, hogy jobban odafigyeljünk a környezetünkre és annak értékeire.

A fenti három környezetvédelmi lépést a szelektív hulladékgyűjtés követi a negyedik helyen. 2019-ben tíz magyar háztartásból kilencben gyűjtik szelektíven a szemetet. A legelterjedtebb (88 százalék) a műanyagok (PET-palackok, műanyag flakonok, nejlonzacskók, fóliák) szelektálása, amelyet a papír követ 78 százalékkal. A veszélyes hulladéknak számító elemeket a magyarok kétharmada gyűjti külön, amelyeket a fémhulladék (sörös-, egyéb italos fémdobozok, alufólia, konzervdobozok, fém zárókupakok) és a komposztálható zöldhulladék követ még bőven 50 százalék feletti aránnyal.

A szelektív hulladékgyűjtésben leginkább az idősebbek, a Közép-Magyarországon, azon belül is legfőképp a fővárosban élők járnak élen. A szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvétel egy életmódbeli gondolkodás- és viselkedésmintázatot követ. Akik valóban szelektíven gyűjtik a hulladékot, azok alapvetően is tudatosak. Odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, mesterséges ízesítőanyag, ízfokozó, tartósítószer és adalékanyag nélküli termékeket fogyasztanak, igyekeznek kiegyensúlyozottan élni, és ha lehet, a tömegközlekedést választják az autó helyett.

Gyakran van különbség aközött, amit hiszünk, mondunk, és amit valójában cselekszünk, de alapvetően pozitív folyamatokat jelez a felmérés. A magyarok 82 százaléka azt állítja magáról, hogy figyelmet fordít a helyes táplálkozásra – a saját értelmezése szerint. A testmozgás is egyre több ember hétköznapjainak vált részévé, szintén 82 százaléknyian mondák magukról, hogy rendszeresen mozognak, illetve vannak a szabadban. Ezeken túl jó néhány, évtizedek óta hangoztatott tézis is szépen beépült a köztudatba, mint például a napi két liter vízmennyiség pótlása, az étkezés előtti kézmosás alapvető volta vagy a napi gyümölcsfogyasztás szükségessége. A hazai lakosság többsége tisztában van azzal, hogy a fizikai adottságainkra hatással van a mentális állapotunk is.