A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak. Ugyanakkor tízből majdnem hatan, azaz az érintettek 58 százaléka az inflációtól elmaradó emelkedéssel, tehát reálbércsökkenéssel számol – derül ki a K&H ifjúsági indexből.
Nem volt túl optimista a 19–29 éves magyar fiatalok jelentős többsége 2024 közepén az idei fizetésének alakulásával kapcsolatban – derül ki a K&H Bank felméréséből. A megkérdezettek majdnem 60 százaléka azt mondta az idei második negyedévben, hogy szerinte a keresete az inflációt elmaradó mértékben fog emelkedni az idén, ami reálbércsökkenést jelentene. Hasonló adat jött ki az optimisták és az igazán pesszimisták esetén: a válaszadók 20 százaléka úgy gondolta, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelésre számíthat 2024-ben, míg 18 százalékuk nem látott esélyt arra, hogy többet keressen az idei évben, mint egy évvel ezelőtt. A legpesszimistábbak aránya 4 százalék volt: ők azok, akik a fizetésük csökkenésétől tartottak – derül ki a K&H reprezentatív felméréséből, amely a dolgozó 19-29 évesek saját bérükre vonatkozó várakozásait vizsgálta.
Magyarország központi régiójának kiemelkedő gazdasági szerepét bizonyítja, hogy ebben a térségben senki sem gondolta, hogy idén kevesebbet fog keresni, mint 2023-ban. A keleti régióban viszont jóval az átlag felett volt ez az arány: a megkérdezettek nyolc százaléka jósolta magának ezt a sötét forgatókönyvet.
Három időszak
A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő kutatás hosszabb távú adatsorából az olvasható ki, hogy a várható jövedelemmel kapcsolatos várakozások három szakaszra oszlanak.
Az első 2013-tól 2016-ig tartott, amikor a fizetésük inflációnál kisebb emelkedését várók aránya a valamivel 30 százalék alatti szintről 40 százalék fölé nőtt. Ezzel ellentétesen hullámzott a keresetük változatlanságával számolók aránya. A fizetésük csökkenését a dolgozó fiatalok 8-10 százaléka várta, míg infláció feletti növekedésre 15-20 százalékuk számított.
Az ezt követő öt évben 50 százalék fölé nőtt a mérsékelten pesszimisták aránya, miközben a keresetük változatlanságára számítóké fokozatosan 30 százalék alá csökkent. Az inflációnál nagyobb növekedést várók aránya ekkortól emelkedett akár 25 százalék körüli szintre, miközben a fizetéscsökkenést várok aránya lassan csökkent az idén látott alacsony szintre.
Változott a helyzet 2021-től, akkor indult a „harmadik szakasz”: az infláció alatti emelkedésre számítók aránya maradt az 50 százalék körüli szinten. A pesszimistáké pedig 5 százalékos szinten stabilizálódott.Ugyanakkor ebben az időszakban a változatlan fizetésre számítók arány 20-25 százalékos volt. A „szuperoptimistáké”, vagyis az inflációt meghaladó béremeléssel kalkulálók aránya ismét a 20 százalék körüli szintre csökkent.
A fizetések egyébként emelkednek
A teljes gazdaságra vonatkozó legfrissebb béradatok szerint a fizetések emelkedő pályán vannak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlag 427 ezer forint volt. Mindkettő több mint 13 százalékos emelkedésnek felel meg.
A bruttó keresetek mediánértéke 519 ezer forint volt, amiből 359 ezer forint nettót utaltak a munkáltatók a munkavállalók bankszámlájára. Az előbbi 15,3, az utóbbi 15,1 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi medián bruttó, illetve nettó átlagkeresetet. A mediánérték azt mutatja meg, hogy az érintettek fele az adott összegnél többet, a másik fele pedig kevesebbet kapott.
Az inflációval korrigált reálbérindex júniusban 9 százalékos emelkedést mutatott, erre a növekedésre szükség is van, hiszen a múlt év egészében a reálkeresetek a kiugró infláció miatt közel 3 százalékkal csökkentek.
Photo by Brooke Cagle on Unsplash
