A Neumann Társaság több hónapos, intenzív szakmai részvételével valósult meg a Millenáris Álmok Álmodói 20 kiállításának Infokommunikációs csomópontja. Az interaktív tárlat erénye, hogy tágabb összefüggéseiben mutatja meg az informatikát. Kempelen Farkastól a Preziig és a mesterséges intelligenciáig, amelyet a Mesterséges Intelligencia Koalíció együttműködésével a jelenig, sőt a jövőig mutat be a Neumann Társaság idővonala a tárlaton.
Az első tárlat huszadik évfordulóján megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállítás hatezer négyzetméteren terül el a Millenárison. Látogatói útvonala másfél kilométer hosszú, így akár több órás kirándulást is tehet az érdeklődő a bemutatott „6+1” tematikai csomópont érdekességei között. Mivel napjainkban a digitalizáció az ipar minden területén kiemelt fontosságú, az egyik ilyen kiemelt csomópont az Infokommunikáció. Az interaktív tárlaton rengeteg kép és kiegészítő információ található, jelentős részben a Neumann Társaság virtuális gyűjteményére, tehát az Informatikatörténeti Adattárra építve.
A híres Neumann-gépet idézi a főinstalláció
A csomópont leglátványosabb installációja Neumann János híres IAS számítógépét idézi fel: a mai modern számítógépek korai mintájául szolgáló Neumann-féle IAS gép a kiállításon egy hatalmas művészi installációként tornyosul a látogató előtt. A stilizált gépbe akár be is lehet lépni – és ott egy látványos, video-art vetítést lehet megtekinteni, kétoldalt a magyar informatika leghíresebb tárgyainak bemutatóival.
A Millenárison emblematikus tárgyak eredetijei is helyet kaptak: az első mikroprocesszor, az Intel 4004, hiszen az Intel cégnél két magyar, Gróf András és Vadász László is úttörő munkát végzett. Kutor László gyűjteményéből Jánosi Marcell világelső mikrofloppyja és a Lukács-testvérek Homelab-1 nevű házi számítógép prototípusának megmaradt doboza is itt kapott helyet a jól ismert, magyar Primo és Proper-16 számítógépek mellett.
Magyar mérföldkövek az informatikából
Egy tévéstúdiót is meg lehet nézni a tárlaton, és egy olyan speciális enteriőrt is kialakítottak, amelyen Nemes Tihamér és a televíziózás más úttörőinek történetét lehet interaktív módon megismerni. A modern informatikáról szóló részen olvashatunk Simonyi Endréről, a később szakújságíróként is híressé lett mérnök, a Steve Jobs-Steve Wozniak párossal nagyjából egy időben maga is épített személyi számítógépet.
Kiállították a Muszka Dániel-féle Katicabogár-robot egyik kései, kompakt méretű változatát, de kiderül az is, hogy a Kürti-féle adatmentési technológia miként játszott kulcsszerepet a 2001-es amerikai terrortámadások után. A közösségi média korai sikertörténetének számító iWIW-sztori és a magyar videojátékfejlesztés mérföldköveit is megismerhetik a látogatók a magyar startupok sikerei mellett.
Az Infokommunikációs csomópont a Neumann Társaság által biztosított MI Idővonallal ér véget: az itt megjelenített QR-kódok révén a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárában lehet részletesen olvasni az idővonal egyes mérföldkövein szereplő témákról.