A kreatívipar a fejlett gazdaságok évtizedek óta elismert húzóágazata. A világ magas hozzáadott értékű termékeinek jelentős részét továbbra is Európában és az USA-ban tervezik, és csak a gyártásuk helyeződött át Ázsiába. Ezen termékek európai és amerikai cégeken, márkákon, kereskedőkön keresztül jutnak el a világ minden pontjára. Magyarország ilyen módon jellemzően csak kisebb gyártási részfeladatokkal, logisztikai feladatokkal és elsősorban csak fogyasztói oldalon kapcsolódik be ezen globális folyamatokba. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. átfogó elemzést készített annak érdekében, hogy feltárja, Magyarország hogyan tudná erősíteni szerepét ebben az iparágban.
Ma a gazdaságilag erős országok versenyelőnyének legfontosabb eleme a kreativitás. Ez az a hozzáadott érték, amely meghatározza egy termék vonzerejét, és a vásárlások fő mozgatórugója. Például az iPhone-okostelefont az Egyesült Államokon kívül gyártják, de elemzések szerint az értékének közel kétharmadát a design, a márkaépítés, az iOS-platform vagy az iStore kialakítása teszi ki, míg a gyártás az érték 3–10 százaléka között mozog.
A Kulturális és Kreatív Iparágak (KKI-k) az EU-n belül a gazdaság egyik fő hajtóerejét jelentik. 2019-es adatok szerint 643 milliárd eurós összforgalmat hoztak létre és összesen 253 milliárd euró hozzáadott értéket teremtettek, és az EU GDP-jének 4,4 százalékát képviselték, ami nagyobb, mint a távközlés, a csúcstechnológia, a gyógyszeripar vagy az autóipar. A KKI-szektor több mint 7,6 millió embert foglalkoztat és 2013 óta mintegy 700 000 (körülbelül plusz 10 százalék) új munkahelyet teremtett, beleértve a szerzőket, előadóművészeket és más kreatív dolgozókat. 2017-ben az EU 28,1 milliárd euró értékben exportált kulturális javakat, ami az EU teljes exportjának 1,5 százalékát jelenti.
Az elérhető adatok és kutatásunk tanúsága szerint Magyarország lemaradásban van a kreatív gazdaság teljesítményének tekintetében. A kreatívipari ágazatok termékeinek, szolgáltatásainak hozzáadott értéke jelentősen elmarad az EU-átlagtól, míg a hazai külkereskedelmi mérleg jelentős deficitet mutat a kreatív áruk terén. A kreatíviparban alacsony a kkv-k száma, teljes mértékben hiányoznak a tőzsdei kreatív cégek, a védjegyek száma rendkívül alacsony, és szinte nem létező a design bejegyzések száma. Ezzel jelentős növekedési potenciált veszít Magyarország, hiszen ez a fejlett gazdaságok jövőjének egyik kulcs növekedési területe.
Magyarországon a designipar a teljes kibocsátás 1,1 százalékát teszi ki, amely már figyelemre méltó gazdasági hozzájárulást jelent. Ugyanakkor az export szempontjából még jelentősebb az iparág, mivel az összes export 2,1 százaléka a designipar termékeinek értékesítéséből származik. Ennek megfelelően a designipar exportintenzitása magasabb, mint a magyarországi ágazatok átlaga.
A hazai hozzáadott érték tekintetében csupán 0,9 százalék származik a designiparból. Számításaink szerint az egységnyi termelésre jutó hozzáadott érték nemzetgazdasági átlaga 43 százalék, míg a design ágazatokban csupán 34 százalék, tehát a designiparban a hozzáadott érték tartalom elmarad a többi ágazat átlagához viszonyítva.
A hozzáadott érték tartalom egy ágazat szempontjából a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Az alacsonyabb hozzáadott érték tartalmú ágazat megerősítésére, felzárkóztatására szolgáló jellemző eszköz a magasabb szintű innováció, új technológiák és eljárások implementálása. A termelékenység tehát közel 30 százalékkal alacsonyabb a designiparban a nemzetgazdasághoz képest.
Ugyan a nemzetgazdaságnak csak kis szeletét adja, de a magyar designipar kibocsátásának háromnegyedét az export teszi ki, ami nemzetgazdasági szempontból kedvező, hiszen hozzájárul a külföldi bevételek növeléséhez és a nemzetközi versenyképesség erősítéséhez. A magyar kreatív áruk exportja több mint kétszeresére nőtt a 2005 és 2015 közötti időszakban, 651,5 millió dollárról 1,3 milliárd dollárra, és ez a tendencia folytatódott a következő tíz évben is. A kreatív termékek exportjának hagyományosan legnagyobb részét a designtermékek adják. A kiadói tevékenység, publikáció (könyvek és folyóiratok) volt a második legdinamikusabb ágazat a kreatív áruk exportjában, ezek értéke összesen 119 millió dollárt tett ki. A kreatív termékek importjának értéke 1,3 milliárd dollárt tett ki 2015-ben, elsősorban a designcikkek, a kézműves/iparművészeti termékek, a kiadói és az audiovizuális termékek hatására. A végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás aránya azonban viszonylag alacsony, ami arra utal, hogy a magyar designipar inkább más ágazatokat szolgál ki, és nem épül be közvetlenül a hazai lakosság és vállalatok fogyasztási szerkezetébe.
A kutatás összefoglalója elérhető a Századvég weboldalán.
Photo by Jess Bailey on Unsplash
