Jelzést küldött Magyarország és az alapkamatcsökkentések új fejezetet nyitottak a régiós devizaversenyen. A forint magatartása most olyan, mint egy „rendes feltörekvő piaci” devizáé – derül ki a K&H alapok kezelőjének összefoglalójából. Ha elkezdik beárazni a járvány második hullámát a piacok, akkor a forint inkább gyengülésre számíthat, ami ellen lehet védekezni.
Már több mint egy hét telt el azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank négy év után először hozzányúlt az alapkamathoz, 15 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette. Az első reakciók után most már jobban körvonalazódik, hogyan is érintette a lépés a forintot. „Fontos tudni, hogy az elmúlt hetekben kirobbant egy régiós deviza- vagy kamatverseny, erősebben fogalmazva: devizaháború. A lengyel jegybankárok ugyanis hirtelen, a járvány negatív hatásainak kompenzálására, a gazdaság felpörgetésére 0,1 százalékos szintre csökkentették a kamatot. Ez pedig az egyébként szintén alacsony magyar alapkamat töredéke” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója. Hozzátette: „A Magyar Nemzeti Banknak alkalmazkodnia kellett az alacsonyabb régiós környezethez, ezért mérsékelte a kamatszintet.”
Bár a magyar jegybank rendszeresen említi, hogy nincs árfolyamcélja, a piaci szereplők azonban tisztában vannak azzal, hogy a monetáris politika, a magyar gazdaság, az import és az export, az infláció, valamint a hitelezés szempontjából sem teljesen mindegy, milyen tartományban ingadozik az euró jegyzése. A befektetőknek szánt üzenetként is felfogható a kamatcsökkentés, hogy az MNB szerint a forint talán túl erős volt, az akkori 343-345 forintnál, így magasabb euróárfolyamot tart indokoltnak. A forinttal szemben az euró közel 7 százalékkal erősödött ebben az évben, július 1-ig. A lengyel zlotyval szemben pedig az euró majdnem 2 százalékkal drágult. Azaz a zloty, még a jelentős lengyel kamatcsökkentés ellenére is kevésbé gyengült a forinthoz képest.
Hajósi Péter azt mondta, hogy a forint korábban a befektetési piacon úgynevezett finanszírozó deviza volt, a piaci szereplők az alacsony kamatozású forinthitelből vásároltak magasabb kamatozású devizát és így tettek szert nyereségre. „A legfrissebb piaci események alapján úgy tűnik, most már nem használják finanszírozó devizaként a forintot, ennek eredményeként a kamatvágás óta bekövetkezett gyengülés ellenére stabilabbnak tűnik az árfolyam, legalábbis kisebb kilengésekkel reagál” – mondta a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója. Hozzátette: „A forint jól viselkedik. Úgy, mint ahogy egy feltörekvő piaci devizának kell. Ez azt jelenti, ha kedvezőtlen a nemzetközi befektetési hangulat, akkor gyengül. Ha pedig optimisták a piaci szereplők, akkor erősödik.”
A koronavírus-járvány miatt továbbra is rendkívül bizonytalan a világgazdasági helyzet, ezzel összefüggésben a pénz- és tőkepiacokon sem lehet tartós irányokról beszélni. Hajósi Péter szerint, ha a befektetők elkezdik beárazni egy esetleges második hullám kialakulását, az negatív hatással lehet az árfolyamokra, ebben a helyzetben a forint is gyengülhet. Ezért, akinek megtakarítása van, annak továbbra is meg kell osztania a kockázatokat, vagyis a pénz egy részét devizaalapú – például euró- és dolláralapú – befektetési alapokban érdemes tartani.
