Az óriásplakátok 90 százalékát megszüntető közterületi reklámrendelet aláírása előtt a Magyar Reklámszövetség személyesen Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult.
A miniszterelnöki aláírás előtt álló közterületi reklámrendelet országosan az óriásplakátok mintegy 90 százalékát szünteti meg. A kormány saját számításai szerint a módosítás 20 700 embert érint hátrányosan, a költségvetés pedig több milliárd forint bevételtől esik el, becslések szerint sok száz vállalkozás szűnik meg. A szabályozás nem a korábbi kormánypropaganda haszonélvezőit bünteti. Éppen őket hozza helyzetbe – állapítja meg közleményében a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozata.
„A gyűlöletkeltő politikai reklámokat a júniusi törvény már betiltotta, és ezzel egyetértünk” – mondja a szakmai szervezet. A Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozata a településkép rendezésével és a plakáterdők megszüntetésével is egyetért. A plakát tartalma azonban nem azonos a plakáthelyet biztosító eszközzel, és a plakáterdők megszüntetése sem azonos egy teljes gazdasági ágazat felszámolásával.
A rendelet az óriásplakátokat gyakorlatilag kiirtja, egyes felületek, például a buszmegállók reklámfelületei azonban megmaradhatnak. Ha egy reklám tartalma káros vagy jogsértő, akkor mindkét felületen az. Ha jogszerű, milyen objektív szempont indokolja, hogy az egyik eszköz megszűnjön, a másik tovább működjön? A buszmegállók reklámjaival a gyerekek nap mint nap, közvetlen közelről találkoznak. Ha a cél a gyermekvédelem, a tartalmat kell következetesen szabályozni, nem egyes reklámeszköz-típusokat ellehetetleníteni.
Amit a kormány ígért, és amit a rendelet tesz
A Tisza „Most minden vélemény számít” üzenettel rögzítette, hogy kormányzásában a párbeszédnek és a társadalom véleményének kiemelt szerepe van. A reklámrendelet társadalmi egyeztetésére közel 700 észrevétel érkezett, a kormány saját bevallása szerint nagy többségük az óriásplakátok fennmaradását és megfelelő átmeneti szabályozást támogatta. A Magyar Reklámszövetség augusztus 5-én részletes, differenciált javaslatcsomagot adott át a minisztériumnak, amelyet később átlátható módon a nyilvánosság számára is elérhetővé tett. A javaslatok érdemi figyelembevétele a tervezetben nem látszik.
A kormányprogram a hazai kkv-k megerősítését és a tisztességes versenyt ígérte. A rendelet magyar tulajdonú kisvállalkozásokat szorít ki, és két nagy szereplő kezébe adja a piacot.
A kék plakátokat nem a most ellehetetlenülő magyar kis- és középvállalkozások vitték. A G7 listaáras adatokon alapuló elemzése szerint 2025-ben az állami közterületi hirdetési kiadások 94 százaléka két cégnél, egy NER-kötődésű és egy francia multinacionális vállalatnál landolt. Az összes többi piaci szereplőnek együtt 6 százalék jutott.
Az óriásplakátok eltűnésével a hirdetői költések a megmaradó közterületi felületekre terelődnek, amelyek túlnyomó része éppen ennél a két szereplőnél van. Akik a propagandából nem vagy alig részesültek, eltűnnek a piacról. Akik a legtöbbet keresték rajta, megerősödnek.
A kormányprogram a jogbiztonság és a befektetői bizalom helyreállítását ígérte. Az állam 2025-ben hatósági eljárásban akár 15 évre, 2040-ig tudomásul vett reklámeszközöket. A vállalkozások ezek alapján beruháztak és hosszú távú szerződéseket kötöttek. A rendelet ezeknek a döntéseknek a gyakorlati értékét néhány hónap alatt megszünteti. Hogyan bízhat egy vállalkozás az állam döntéseiben, ha az egyik évben hosszú távú hatósági jogosultságot kap, a következőben pedig ugyanaz az állam lehetetlenné teszi annak gyakorlását? – tesz fel a kérdést az MRSZ.
Végrehajthatatlan határidő, közpénzkockázat
A rendelet 2026. december 31-ig írja elő több tízezer reklámeszköz lebontását, átmeneti időszak nélkül, a jogszerűen telepített eszközökre is. A kormány maga is számol a határidő elmulasztásával: milliárdos nagyságrendű bírságbevételt tervez. Más jogalkotási ügyekben a kormány elismeri a megfelelő átmenet és szükség esetén a hatálybalépés elhalasztásának indokoltságát. Itt ezt megtagadja.
A kormány saját anyaga a kártérítési perek kockázatával is számol. A törvényben rögzített kártalanítási kizárás nem zárja ki automatikusan valamennyi későbbi jogi igény érvényesítését. Az ebből fakadó jogviták terhét végső soron az adófizetők viselik.
Amit az MRSZ OOH Tagozata kér
Nem kivételezést kérünk, és nem a szabályozás elmaradását. A Magyar Reklámszövetség támogatja a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolását és az ellenőrizhető nyilvántartást. Arányos, differenciált szabályozást, megfelelő átmeneti időt és a jogszerűen megszerzett jogosultságok tiszteletben tartását kérjük.
Magyar Péter miniszterelnökhöz fordultunk: a rendelet aláírása előtt hallgassa meg személyesen a Magyar Reklámszövetség Közterület (OOH) tagozatának szakmai képviselőit, vizsgálja meg a társadalmi egyeztetés eredményét, és adjon lehetőséget egy olyan megoldásra, amely nem a kék plakátok nyerteseit jutalmazza, nem teszi tönkre magyar vállalkozások százait és a belőlük élő családok megélhetését.
Június óta egyeztetünk, érvelünk és megoldásokat javaslunk. Továbbra is hiszünk abban, hogy a változás, amelyben április 12-én reménykedtünk, a szakmával folytatott párbeszédben is megmutatkozik – fogalmaz a közlemény.
Az MRSZ OOH Tagozatának javaslatcsomagja itt érhető el: https://mrsz.hu/reklamjog/ooh-szabalyozas-2026
Fotó: welton-gite-ARUMVNDtH5U-unsplash, free license
