A hőszivattyú a külső környezet és az otthonunk közötti hőmérséklet egyfajta kölcsönhatásán alapul. A rendszer az egyik oldalon elvont hőenergiát a másik oldalnak adja le, ezáltal igény szerint fűti vagy épp hűti otthonunkat. Cikkünkben ezzel a korszerű és környezetbarát technológiával ismerkedhetsz meg közelebbről.
Mi is az a hőszivattyú?
A hőszivattyú korszerű, ám nem újkeletű technológia. A közvélekedéssel ellentétben alkalmazása egyáltalán nem ritka, szinte mindenkinek van legalább egy ilyen elven működő háztartási gépe az otthonában. Talán meglepő lehet, de a hűtőszekrény vagy a hűtő-fűtő okosklíma is ilyen berendezés.
Hogyan működik?
A fűtésre és melegvíz előállítására használt berendezések többségében úgynevezett levegő-víz hőszivattyúk. A külső környezet, azaz a levegő hőenergiáját vonják el, majd az így kinyert hőt a rendszeren belül található víznek, mint közvetítő közegnek adják át. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a berendezés hőcserélőn keresztül melegíti fel a fűtőközeget, aztán a fűtési rendszerhez kapcsolt hálózatban keringve kellemes meleget biztosít minden érintett helyiségben.
Milyen elemekből áll?
Ez semmiképp sem elhanyagolható, gyakorlatias kérdés, hiszen a kiépítés során meg kell találnunk a minden szempontból ideálisnak tekinthető lokációt a berendezés egyes elemei számára. A hőszivattyú monoblokkos és split változatban is elérhető. Utóbbi esetében két különálló (egy kültéri és egy beltéri) egység kerül felszerelésre.
A hőszivattyú kültéri egységének elhelyezésekor elsődleges szempont, hogy “szellős” helyre kerüljön. Az épület eldugott, bokrokkal vagy építményekkel körülhatárolt szegletei nem alkalmasak erre a célra, hiszen a technológia működési elve okán biztosítani kell a közvetlen környezetében az akadálytalan légáramlást. Szintén lényeges tényező, hogy a kültéri egység viszonylag hangos, így a falra rögzítve zavaró lehet a lakók számára. Érdemes tartóállványra szerelve elhelyezni. Ilyen módon a talajszinten előforduló káros fizikai hatásoktól is megóvhatjuk, hiszen ezáltal kikerül a gereblye, az ásó vagy épp a fűnyíró útjából. Nagyobb havazás esetén a hótakaró sem lepi majd el a berendezés alsó traktusát.
A beltéri egység szintén viszonylag helyigényes, első pillantásra a kisebb fali kazánokhoz szokott szemnek szokatlanul nagynak tűnhet. Célszerű viszonylag tágas, jól hozzáférhető helyet találni számára. Így egy esetleges meghibásodás vagy az éves ellenőrzés során könnyen hozzáférnek majd a szakemberek.
Amit a hőszivattyúról mindenképp tudni érdemes
A hőszivattyú padlófűtés, falfűtés és mennyezetfűtés esetén kiemelten ajánlott, de más rendszerekbe is integrálható. Megújuló energiaforrásból nyeri a fűtésre fordított hőenergiát, üzemeltetéséhez azonban elektromos áramra van szükség. Még a megnövekedett áramfogyasztás mellett is jelentősen csökkenthetőek vele a közüzemi költségek, hiszen ezzel együtt is jóval kisebb az áramigénye, mint a hagyományos elektromos fűtési rendszereké. Ráadásul kedvezményes tarifák mellett működtethető. A fosszilis energiaforrások használata igény esetén pedig teljes mértékben is mellőzhető a kiépítést követően.
A rendszer bekerülési költsége meglehetősen magas, ugyanakkor vitathatatlanul környezetbarát, energiatakarékos fűtési megoldás.. Fontos azonban megjegyezni, hogy tartós áramszünet esetén nem működtethető. Ha teljes mértékben függetlenednél az energiaszolgáltatóktól, érdemes napelemes rendszerbe integrálni a hőszivattyús fűtési rendszered. A napelemmel kombinált rendszerek működése közben nincs semmiféle károsanyag kibocsátás, és az akadozó energiaellátástól sem kell tartani többé, hiszen a Nap hőenergiája kifogyhatatlan.
Fotó: Shutterstock
