A CSRD, amelyet tizenkét európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül ötvenezer társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több száz felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.
A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
Adat nélkül hogy lesz jelentés?
A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”
A megvalósításnak más akadályai is vannak
A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).
Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.
A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.
A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között
A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.
29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.
„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik” – mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.
Photo by Max Bender on Unsplash
