A toborzással foglalkozó szakemberek és a cégek változatos eszközöket és stratégiákat alkalmaznak a felvételi és kiválasztási folyamatok során, hogy a szakmai tudás mellett a munkára jelentkezők soft skilljeit is felmérjék. A legtöbb esetben a személyes interjúkon erről gyűjtik be a legtöbb információt – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Az állásportál 442 munkaadó megkérdezésén alapuló online felmérésében többek között arra kereste a választ, hogy milyen módszerekkel és mely készségeket keresik leginkább a szakmailag megfelelő jelentkezőkben. Többségük kiemelkedően fontosnak tarja az együttműködésre való képességet és a kommunikációs készséget. Vezetőknél a felelősségvállalás, pályakezdőknél pedig a tanulási készség kap kiemelkedő szerepet. Dedikált módszertant a vállalatok 61 százaléka használ ezek mérésére.
Minden munkakeresőnél figyelik a személyiséget, de nem minden pozíciónál mérik tudományosan
A pozíciótól, szervezeti struktúrától és a közösségtől függően akár egy adott cégen belül is változhat a felvételi eljárás folyamata. A munkáltatók több mint felénél sok jelentkező már azzal lemorzsolódik, hogy rosszul megírt, hiányos önéletrajzzal jelentkezik a pozícióra. Az esetek ötödében már az ezek közötti szűrésben is fontos szerepet kapnak a soft skillek. Döntő többségben az utolsó körre pedig zmár csak azok jutnak be, akik ebből a szempontból is megfeleltek. A munkaadók többségénél (55%) csak részben standardizált az eljárás: mindig vannak változó pontjai, fázisai, amelyeket a betöltésre váró pozícióhoz igazítanak. Teljesen egységes folyamat mindössze a vállalatok harmadánál fordul elő.
A soft skillek vizsgálatára a munkaadóknak mindössze 19 százaléka alkalmaz valamilyen mérőmódszert erre minden esetben, 22 százalékuk pedig kizárólag vezető pozíciók esetében. Az ilyen méréseknél elsősorban az együttműködésre való képességet (71%), a kommunikációs képességet (63%) és a vezetői készségeket (59%) vizsgálják.
Általában akkor mérnek, ha nagyobb a kockázat
A munkaadók gyakrabban mérik a személyiségi jellemzőket azoknál a pozícióknál, amelyeknél nagyobb problémát okozna, ha a jelöltről utólag derülne ki, hogy nem passzol: elsősorban persze a szellemi munkakörökre jelentkezőknél jellemző, azon belül pedig a magasabb pozíciót betölteni kívánó pályázók esetében. A magyarországi vállalatok 39 százaléka egyáltalán nem alkalmaz erre mérőmódszert, 41 százalékuk ennek elmaradását a kapacitáshiánnyal indokolja, minden harmadik munkaadó pedig úgy gondolja, hogy ez a fajta felmérés szükségtelen, hiszen a közös munka során fog majd kiderülni, hogy megfelelő-e a jelölt. Függetlenül attól, hogy alkalmazzák-e vagy sem, a soft skillek mérését a munkaadók döntő többsége fontosnak tartja: 94 százalékuk válaszolta, hogy nagyon fontos vagy rendkívül fontos. 68 százalékuk azért tartja lényegesnek, mert hatékony módszer arra, hogy kiderüljön, hogy a jelentkező illik-e a munkahelyi közösségbe.
„Az adatokból világosan látszik, hogy toborzásra fordítható erőforrás korlátozottan áll rendelkezésre a szakemberek számára a legtöbb esetben. A soft skilleket jórészt csak a személyes vagy online beszélgetés során igyekeznek megismerni a toborzást végző szakértők, speciális mérőmódszereket viszont csak kevesen használnak. A legfrissebb negyedéves jelentésünkből kiderült, hogy sosem volt még ennyi aktív hirdetés a Pofession.hu oldalán, a munkaerőre minden eddiginél nagyobb kereslet mutatkozik – emiatt kulcsfontosságú sikertényező a cégeknek, hogy a toborzásra fordítható erőforrásaikat minél hatékonyabban használják fel. Ahhoz, hogy a megfelelő munkaerőt vagy munkahelyet találjuk meg, érdemes minél több rendelkezésre álló, releváns adattal dolgozni mind munkavállalóként mind munkáltatóként.” – mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
Fontos a nyelvtudás megjelölése is
Az interjúk alatt pedig elsősorban a jelölt személyisége kerül fókuszba: ezt a válaszadó cégek 73 százaléka figyeli az beszélgetés során. Mindkét felvételi fázisban (az önéletrajzok előszűrése és a személyes interjú közben) a negyedik leggyakrabban felmerülő téma a nyelvtudás kérdése: az előszűrésnél a megkérdezett munkaadók 62 százaléka fordított rá külön figyelmet, míg az interjú során a 45 százalékuk kérdezett rá vagy mérte fel.
Mivel a különböző soft skillek vizsgálata és értékelése lényegesen nehezebb, mint a szakmai kvalitásoké, nem véletlen, hogy a vállalatok többsége – bár különösen fontosnak tartja – nem használ hitelesített mérőmódszert. A felmérések helyett az interjún, a beszélgetés keretében igyekeznek megismerni a pályázó személyiségét: a munkáltatók 73 százaléka a személyes találkozásokból levont tanulságokat figyelembe véve dönt.
Fotó: Sebastian Herrmann/unsplash.com
