A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.

A Mérték 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:

magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),
magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),
közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).

A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A főbb megállapításokat az eredményeket közlő 100 oldalas tanulmány összefoglalójából idézi a Lakmusz.

Napilapok

A Népszavában leggyakrabban az újságíró (a cikk szerzője), valamint szakértők, ellenzéki politikusok voltak a narratívák – a tanulmány narratíva alatt propagandisztikus üzeneteket ért – elbeszélői, de negyedik helyen a kormánypárti politikusok is megjelentek elbeszélőként.

A Magyar Nemzetben többségében kormánytagok vagy kormánypárti politikusok töltötték be ezt a szerepet, az újságírók és (kormányközeli) szakértők szerepe is említésre méltó, de más szereplők, például ellenzéki politikusok vagy uniós intézmények képviselői lényegében nem kaptak teret, hogy megfogalmazzák saját üzeneteiket.

A Népszavában elhangzó narratívák kimagaslóan nagy arányban a kormánypártokra irányultak, és ezek döntő többsége negatív volt, míg az ellenzéki pártok/politikusok ritkábban kerültek a narratívák célpontjába, és ezek körülbelül fele-fele arányban voltak pozitívak és negatívak.

A Magyar Nemzetben a kormány vagy a kormánypártokhoz köthető szereplők néhány alkalmat leszámítva szinte kizárólag pozitív hangvételű narratívák révén jelentek meg. Nem úgy az ellenzéki pártok és politikusaik, vagy az Európai Unió intézményei és politikusai, akik bár számos esetben voltak célpontjai valamilyen narratívának, azok szinte csak negatív jelentéstartalommal bírtak.

Tévéhíradók

Az RTL Híradóban mindössze két rendszeresen visszatérő narratívakategóriát sikerült azonosítani, ezek a rosszul működő közszolgáltatásokról, illetve a kormány értékeinek/ideológiájának bírálatáról szóltak, ez utóbbi jelentősen nőtt a 2024-es vizsgálatban.

A TV2 Tények műsorában a leggyakrabban a kormány politikai ellenfeleiről szóló narratívák jelentek meg, de gyakran jelent meg Magyarország pozitív külpolitikai szerepe és a gazdaságfejlesztő kormányzat is.

A két csatorna kiegyensúlyozottsága közötti különbséget a narratívák elbeszélői mutatják meg igazán. Az RTL esetében leggyakrabban az újságíró, illetve ellenzéki párt/politikus volt az elbeszélő (59-59 alkalom), ezt követte szintén holtversenyben a kormánypárti politikus és a szakértő (38-38 alkalom). A TV2-n ezzel szemben kiemelkedően sokszor volt kormánypárti politikus a narratívák elbeszélője (217 alkalom), ezen kívül említésre méltó még az újságíró (93 alkalom) és a szakértők (19 alkalom) szerepe. Sem ellenzéki politikus, sem európai uniós politikus, sem más azonosítható szereplő nem jelent meg saját narratíva elbeszélőjeként a vizsgálat idején a TV2 hírműsorában.

Az RTL-en a kormány és a kormánypárti politikusok voltak a narratívák legjellemzőbb célpontjai (123 alkalom), mások ehhez képest csak elenyésző számban jelentek meg. A kormány megjelenése túlnyomórészt negatív volt a róluk szóló narratívákban, de 14 százalékban pozitív attitűddel bíró narratívák is felbukkantak a vizsgált hírelemekben.

Ennél sokkal aránytalanabb volt a TV2 Tények műsora. Az elhangzó narratívák legnépszerűbb célpontja az ellenzék volt (132 alkalom), kivétel nélkül negatív attitűddel. A kormány és kormánypártok szereplői valamivel ritkábban jelentek meg (85 alkalom), kimagaslóan magas arányban, 99 százalékban pozitívan bemutatva. Meglehetősen gyakran (53 alkalom) megjelent az Európai Unió is, kizárólag negatív ábrázolással, az említések harmadában háborúpártisággal vádolva.

Online hírportálok

A 24.hu-n csak a rosszul működő kormányzat/közszolgáltatások narratívakategória jelent meg rendszeresen, ráadásul ez is csökkenést mutatott a 2024-es vizsgálatban az előző évivel összevetve. Az Origón több rendszeresen előforduló narratívakategóriát is sikerült azonosítani, ezek egy kivétellel mind negatívak. Az első helyen a hazai ellenzékről szóló narratívakategória van, de az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatos kritikák, valamint a hanyatló Nyugat és a háttérhatalmi összeesküvések narratívái is a cikkek nagy százalékában megjelentek. A második leggyakoribb viszont a kormány pozitív külpolitikai szerepéről szóló narratívák kategóriája. Feltűnő, hogy a vizsgált 2023-as és 2024-es időszakot összevetve az Origónál minden narratívakategória említése jelentősen megnőtt.

A 24.hu kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a narratívák elbeszélői között gyakorlatilag megegyező az ellenzék (139 alkalom) és kormánypártok (137 alkalom) száma. Harmadik helyre az újságíró került (67 alkalom), de több, általunk vizsgált elbeszélői kategória szerepe is jól kirajzolódott. Az Origón kiemelkedően sok narratíva jelent meg a vizsgált időszakokban, ezek leggyakoribb elbeszélője a kormány volt (1219 alkalom), ezt követte az újságíró (699 alkalom) és a más média (415 alkalom). Az ellenzék viszont alig jelent meg (20 alkalom) valamely narratíva elbeszélőjeként.

A 24.hu narratíváinak leggyakoribb célpontja a kormány és kormánypártok (205 alkalom) voltak, ezek nagyrészt negatív attitűddel, de azért az esetek 24 százalékában pozitív attitűddel jelentek meg. Talán sokak számára meglepő, hogy az ellenzéki pártokkal és politikusokkal szemben is főként negatív hangnemű narratívák fogalmazódtak meg ezen a hírportálon, a 84 alkalomból mindössze 7 százalék volt pozitív.

A közszolgálati média sokkal visszafogottabb volt a kormánypárti narratívák ismétlésével, mint a magántulajdonban lévő kormánypárti médiumok, de az így is jól kirajzolódott, hogy a kormánykritikus narratíváknál sokkal gyakrabban jelentek meg a kormányt támogató üzenetek.

Photo by Unseen Studio on Unsplash