Az NRC friss felmérése szerint a vásárlók mindössze negyede választja valóban a legolcsóbb árucikket, míg az aktív vásárlóréteg többsége a megszokott márka mellett dönt.
A 18‒59 éves magyar lakosságra végzett reprezentatív kutatás eredménye szerint a márkahűség, az ár-érték arány mérlegelése és a racionalitás az esetek többségében felülírja a puszta „legolcsóbbat keresem” attitűdöt. A termékkategóriák többsége esetében van egy olyan számításba jöhető márkalista az emberek fejében, amelyre azokat a konkrét élelmiszercikkeket vezeti fel, melyekkel kapcsolatban jók a tapasztalatai, ár-érték arány alapján megfelelőnek tart, és persze meg is engedheti magának.
Havi nagybevásárlást a lakosság 86 százaléka tart, melyek főszereplői továbbra is a nők, de immár a férfiak kétharmada is aktívan kiveszi részét ebből a feladatból. Bár az élelmiszerek a háromból két vásárló esetében lista alapján kerülnek a kosarakba, a hatalmas árukínálatnak, valamint az aktuális akcióknak és promócióknak köszönhetően a tervezettnél jó néhány árucikkel hajlamosak bővíteni az előzetesen összeírt tételeket. A bevásárlást végzők 43%-a bevallottan sokszor a kedvezmények hatására vásárol meg olyan terméket, amit eredetileg nem tervezett.
A kosarakban legnagyobb aránnyal az alapélelmiszerek kapnak helyet, bár a 18‒29 éves korosztály nagyobb eséllyel egészíti ki a kosarát nassolnivalókkal. A lakosság 56%-a jellemzően a bevált márkákat preferálja a legolcsóbb helyett, és mindössze 26% azok aránya, akik vásárlási döntéseiket többnyire az ár alapján hozzák meg.
A legolcsóbb keresésére irányuló attitűd erőssége nagyban függ a termékkategóriától, bizonyos kategóriák esetén – kiemelten a kávé, tea, margarin/vaj és a szénsavas üdítők esetében – pedig szinte egyáltalán nem is jelentkezik.
Az adatok az NRC 2014 februárjában a 18‒59 éves hazai lakosság körében készült Omnibusz kutatásából származnak, 1200 fős reprezentatív adatfelvétellel.
