A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) benyújtotta hozzájárulását az Európai Bizottság „A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó mesterséges intelligencia stratégiáról” szóló véleményezési felhívásához (Call for Evidence). Az Egyesület a magyar sajtókiadói szektor képviselőjeként hangot adott azoknak a szakmai és gazdasági szempontoknak, amelyek megítélése szerint elengedhetetlenek egy fenntartható, valóban innovációbarát európai MI-ökoszisztéma kialakításához.

Az MLE hozzájárulása kiemeli a magas színvonalú, szerkesztőségileg felelős újságírói tartalom nélkülözhetetlen szerepét az európai kulturális életben, a közéleti vitákban, a demokratikus részvételben, valamint a nyelvi sokszínűség megőrzésében. A dokumentum egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a sajtókiadók fontos szerepet játszanak más kulturális és kreatív ágazatok tartalmainak megismertetésében és népszerűsítésében is.

Az Egyesület álláspontja szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének támogatása és a sajtókiadói tartalom gazdasági fenntarthatósága nem egymással szemben álló, hanem egymást feltételező célok. Ahhoz, hogy Európa biztonságos, megbízható és magas minőségű MI-ökoszisztémát tudjon felépíteni, elengedhetetlen, hogy az ehhez alapul szolgáló, szerkesztőségileg ellenőrzött tartalom előállítása is fenntartható maradjon.

Hozzájárulásában az MLE ezért a következőket kéri az Európai Bizottságtól:
• a sajtótartalom értékének elismerését a mesterséges intelligencia által vezérelt információs ökoszisztémában;
• tisztességes piaci versenyfeltételek biztosítását a kiadók és a technológiai platformok között;
• a szellemi tulajdon megfelelő monetizálásának lehetőségét;
• valódi és érdemi átláthatóságot a tartalmak MI-célú felhasználása tekintetében; és
• egy működőképes, az MI korának megfelelő licencelési piac kialakítását.

Az MLE hangsúlyozza: a magyar nyelvű sajtópiac – kis méretéből adódóan – fokozottan kitett annak a kockázatnak, hogy a mesterséges intelligencia által közvetített tartalomfogyasztás háttérbe szorítja a magyar nyelvű, hazai kontextusú forrásokat. Az Egyesület ezért kiemelt figyelmet fordított beadványában a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére, valamint arra, hogy az európai szabályozás vegye figyelembe a kisebb nyelvi piacok sajátos helyzetét.

„A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg, hogyan jutnak el az emberekhez a hiteles, ellenőrzött hírek és kulturális tartalmak. Ez lehetőség is, de kockázat is: ha a szerkesztőségileg felelős sajtó gazdasági alapjai meggyengülnek, azzal végső soron a magyar nyelv, a hazai közéleti diskurzus és a demokratikus nyilvánosság minősége kerül veszélybe. Célunk nem az innováció akadályozása, hanem egy olyan együttműködési keret kialakítása, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztői és a tartalmat előállító kiadók egyaránt nyertesei lehetnek ennek az átalakulásnak” – mondta Lipták Tímea, az MLE elnöke.

Az MLE a jövőben is aktívan részt kíván venni az európai szintű szakpolitikai párbeszédben annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia korában is fennmaradjon a független, minőségi és sokszínű magyar sajtó gazdasági és szakmai alapja.