Rekordon a részben vagy teljesen elektromos autók magyarországi rekord értékesítése
Európa élvonalában vagyunk: 2018 első negyedévében 5,3%-ot tettek ki a hazai újautó eladásokból (szemben az 5,1%-os európai átlaggal) a részben vagy teljesen elektromos autók, azaz a hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) autók eladásai, ami történelmi csúcsot jelent, 2017-ben ez az arány még csupán 3,8% volt. Az év első három hónapjában Magyarországon gazdára találó 1833 zöld autóból 1535 darab volt a hibrid elektromos és 298 darab akkumulátoros elektromos, amiból jól látszik, hogy a magán és flottavásárlók továbbra is az előbbit tartják a valóban élhető és praktikus környezetbarát megoldásnak. Néhány hónapja nagy szenzációt keltett, amikor a piac öt legnépszerűbb hibrid elektromos autóját jegyző Toyota és Lexus bejelentette, az idei évben 5150 új hibrid eladásával számol Magyarországon, egyetlen év alatt 50%-al növelve az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al növelve az összes a hazai utakon fotó hibrid autó számát. A hazai piac zöldülésének üteme ugyanakkor még a legkörnyezettudatosabbnak tartott autógyártó várakozásait is messze felülmúlja, ráadásul még tovább gyorsulhat a közbeszerzések zöld autók irányba tolódásával.
Ha ma valaki Magyarországon környezetbarát új autó vásárlásában gondolkodik, 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos modelljéből válaszhat: ebből 45 darab a külső töltést nem igénylő, a városi használat során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben, károsanyagkibocsátás mentesen üzemelő hibrid elektromos, 30 darab az egy addicionális, külsőleg tölthető akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére alkalmas plug-in hibrid elektromos, és 14 darab a limitált hatótávú, és hosszadalmas töltést igénylő akkumulátoros elektromos modell. Ehhez képest elsőre talán alacsonynak tűnhet az 5,3%-os arány, amit a részben vagy teljesen elektromos autók a magyarországi újautó eladásokból képviseltek (4,4% hibrid elektromos és 0,9% akkumulátoros elektromos) az idei év első negyedévében, ez azonban európai szinten is kimagaslónak számít. Ennél is bíztatóbb ugyanakkor a növekedés dinamikája: 2017-ben még csupán 3,8%-ot tettek ki a részben vagy teljesen elektromos újautó értékesítések hazánkban. Míg tavaly egész évben összesen 4768 részben vagy teljesen elektromos autó talált gazdára hazánkban (ebből 4186 hibrid elektromos és 582 akkumulátoros elektromos), addig idén már az első negyedévben 1833 zöld autó kelt el (ebből 1535 hibrid elektromos és 298 akkumulátoros elektromos). Ha az év hátralévő részében fenntarthatónak bizonyul ez a bővülési ütem, az azt jelentené, hogy 2018-ban több mint 7300 részben vagy teljesen elektromos új autó értékesítésével számolhatunk hazánkban (ebből több mint 6100 hibrid elektromos és közel 1200 akkumulátoros elektromos), ami 53%-os növekedésnek felel meg a zöld autók tekintetében (miközben az első negyedévben a teljes magyarországi újautó piac 28%-al bővült). A magyarországi újautó értékesítések zöldülésének legfontosabb motorja egyébiránt kétségkívül a piac legszélesebb, 16 modellből álló hibrid elektromos modell portfólióját jegyző Toyota, és prémium márkája, a Lexus: a két japán márka 5150 új hibrid autó értékesítésével számol idén Magyarországon.
Európai szinten is az élen járunk a zöld autózás tekintetében?
Hogy lássuk, mennyire élen jár Magyarország a zöld autózásban, elég egy pillantást vennünk az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb jelentésére: míg a tavalyi év első negyedévében még hajszálnyira ugyan, de el voltunk maradva az európai átlagtól (1,2%-os akkumulátoros elektromos és 2,7%-os hibrid elektromos, azaz összesen 3,9%-os részben vagy teljesen elektromos részesedés szemben a hazai 3,8%-al), addig az idei első negyedévre már meg is haladtuk azt. Idén január és március között ugyanis Európában az újautó eladások 1,7%-át tették ki az akkumulátoros elektromos, és 3,4%-t a hibrid elektromos autók, azaz összesen 5,1%-ot értek el a részben vagy teljesen elektromos autók az eladásokból. Ezzel szemben Magyarországon az első negyedévben az újautó értékesítések 5,3%-át képviselték a részben vagy teljesen elektromos eladások, 0,9% akkumulátoros elektromos és 4,4% hibrid elektromos megoszlásban. Mindez annak köszönhető, hogy Magyarországon a környezetbarát autók értékesítésének növekedési üteme magasan meghaladta az európai átlagot. Míg európai szinten 47%-al bővültek az akkumulátoros elektromos, és 25,7%-al a hibrid elektromos autók eladásai, addig hazánkban 80%-al több akkumulátoros elektromos és 33%-al több hibrid elektromos autó kelt el ugyanezen időszakban.
Ha zöld, akkor hibrid, ha hibrid, akkor Toyota vagy Lexus?
Az 2018 első negyedéves értékesítési statisztikákból mindazonáltal az is kitűnik, hogy a zöld autózás mellett döntő hazai magánvásárlók és vállalati flottafelhasználók jellemzően nem szeretnék feladni a praktikus használhatóságot: a január és március között Magyarországon gazdára találó részben vagy teljesen elektromos autók 84%-át tették ki a hibrid elektromos modellek, azak több mint négyszer annyi hibrid elektromos autó kelt el, mint akkumulátoros elektromos. Ez természetesen érthető: az akkumulátoros elektromos autókra jellemző alacsony hatótáv és hosszú töltési idő csak azon ügyfelek számára teszi őket élhető választássá, akik szinte kizárólag csak a városon belül használják autójukat, lehetőleg úgy, hogy parkolás közben tölteni is tudják azt. Azok a környezettudatos autóvásárlók, akik úgy szeretnének zöld autót, hogy közben nem kell kompromisszumot kötniük a hatótáv és praktikus használhatóság tekintetében, a hibrid elektromos autók mellett döntenek.
Az is jól látszik, hogy az autóvásárlók a zöld autózást gyakorlatilag két márkához, az elektromos meghajtások vezető fejlesztőjeként ismert Toyotához és prémium márkájához, a Lexushoz kötik: a január és március között Magyarországon gazdára találó új részben vagy teljesen elektromos autók 68%-át, és a hibrid elektromos autók 81%-át értékesítette a két japán márka (a hibridek 70%-át jegyezte a Toyota és 11%-át a Lexus), és a Magyarországon legnépszerűbb hibrid autók TOP5-ös listájára sem fér fel más márka modellje. A legnépszerűbb hazai hibrid elektromos autónak az első negyedévben között a vállalati flották nagy kedvencének számító Toyota Auris bizonyult, amely a egymagában a hazai hibrid eladások 22%-át vitte, őt a crossover Toyota C-HR (18%), a szintén crossover Toyota RAV4 (17%), a városi kisautó Toyota Yaris (13%), és a prémium crossover Lexus NX (4%) követte, rajtuk kívül a TOP10-be a még a szintén prémium crossover Lexus RX (2%) is befért a 9. helyen.
„A mértékadó JATO áprilisi tanulmánya szerint is Európa legzöldebb autómárkájának bizonyuló Toyota és a Lexus nem titkolt célja, hogy a piac legszélesebb környezetbarát hibrid elektromos modellporfóliója révén az autózás világszintű, így magyarországi zöldülésének is legfontosabb motorja legyen. Nagy örömmel látjuk, hogy Magyarország mára Európa egyik legkörnyezettudatosabb újautó piacává vált, a Skandináv országokon kívül csupán néhány nyugat-európai ország büszkélkedhet nálunk magasabb részben vagy teljesen elektromos aránnyal az újautó eladások tekintetében a kontinensen. Ehhez nagymértékben sikerült hozzájárulnunk azzal, hogy a Toyota első negyedéves magyarországi értékesítéseinek 41%-át, míg a Lexus esetében 95%-ot tettek ki a hibrid hajtású modellek. Örömmel látjuk, hogy versenytársaink is követnek minket, mára 21 autógyártó 89 (nem ritkán a Toyota által rendelkezésre bocsátott korábbi generációs technológiáján alapuló) részben vagy teljesen elektromos modellje érhető el a piacon, és lassan de biztosan valamennyi meghatározó márka eladásaiban növekszik a környezetbarát hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók aránya. A teljes hazai újautópiac zöldülése szempontjából hihetetlen izgalmasnak tartjuk ugyanakkor a lehetőséget, amelyet a közszféra beszerzéseinek környezettudatos irányba történő elmozdulása rejthet magában: az állami beszerzések piacon képviselt súlya révén ugyanis elérhető közelségbe kerülhet az, hogy a Skandináv országok után közvetlenül Magyarország következzen a legkörnyezettudatosabb európai autópiacok sorában.” – fogalmaz Varga Zsombor, a magyarországi környezetbarát hibrid elektromos értékesítések négyötödét jegyző Toyota és Lexus márkák hazai kommunikációs vezetője.
Tovább javítja majd a helyzetet a zöld autók térnyerése az állami beszerzésekben
Jóllehet, így is az európai élbolyban vagyunk, még tovább javítja majd helyzetünket, ha a részben vagy teljesen elektromos autók az állami beszerzésekben is nagyobb teret kapnak. Az állami vállalatok, közszolgálatok és államigazgatási beszerzéseinek ugyan csak egy részét teszik ki a személyautók ahol széles körben elérhetőek az akkumulátoros elektromos és hibrid elektromos autók, ez azonban így is hatalmas potenciált rejt magában. (A haszongépjárművek terén is elérhető ugyan már néhány akkumulátoros elektromos modell, a professzionális árufuvarozásban ugyanakkor még kritikusabb szerepet kap a hatótáv kérdése, így az áttörést itt is a hibrid elektromos modellek térnyerése jelenti majd, erre azonban még néhány évet várnunk kell). Ha például a tavaly állami beszerzések keretében gazdára talált mintegy 2326 személyautó mindegyike akkumulátoros elektromos vagy hibrid elektromos meghajtású lett volna, már tavaly 3,8% helyett 5,6%-os lett volna a hazai újautó eladásokban a zöld autók aránya. Hasonlóképp, ha az idei év első negyedévében közbeszerzés keretében gazdára találó 820 személyautó mindegyike akkumulátoros elektromos vagy hibrid elektromos lett volna, már most 7,7%-os részben vagy teljesen elektromos aránynál tartanánk.
Nem csupán levegőminőségi, egészségügyi, de közgazdasági haszon is
Az Európai Bizottság 2017-es levegőminőségi jelentésének Magyarországra vonatkozó kiadványában foglaltak szerint éves szinten mintegy 1500 milliárd forintnyi, azaz Magyarország éves költségvetésének egynyolcadát kitevő kár éri a magyar gazdaságot évente csak a légszennyezettség miatt: ebben benne van a légszennyezettség miatt megbetegedő munkavállalók éves szinten hárommillió kihagyott munkanapja, az emiatt a munkáltatókra háruló 72 milliárd forintnyi többletköltség és az az öt és fél milliárd forint, ami az egészségügyet terheli. Ezenkívül a légszennyezettség éves szinten még 14 000 ember haláláért is felelős. A levegőbe kerülő károsanyagoknak ugyan csupán egy része írható a közúti közlekedés rovására, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly decemberi jelentése szerint ugyanakkor ez egyáltalán nem elhanyagolható: a szén-dioxid esetén eléri a 20%-ot, a halmozottan egészségkárosító szálló por (PM10 és PM2,5) esetén a 10%-ot, az illékony szerves vegyületek esetén (NMVOC) a 7,3%-ot, a szmogért és savasesőkért nagymértékben felelős nitrogén oxidok (NOx) esetén pedig a megdöbbentő 30%-ot. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy a hazánkban forgalomba kerülő új autók mekkora hányada zöld, részben vagy teljesen elektromos autó. A tendencia szerencsére Magyarországon bíztató, a tudatos a zöld autózást támogató jogalkotói tevékenységgel, az azt favorizáló adózási szabályok kialakításával, illetve a zöld autók preferálásával az állami beszerzésekben ez a folyamat pedig tovább gyorsítható.
