A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett fertőző betegség, amely kezdetben főként fizikai tünetekkel, például ízületi fájdalommal, bőrpírral és influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. Ugyanakkor az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy a betegség nemcsak a testet, hanem az elmét is érintheti, és jelentős mentális egészségügyi kihívásokhoz vezethet.

A fertőzés során fellépő gyulladásos folyamatok tartósan megnövelhetik bizonyos mentális betegségek kockázatát. Gyakoriak a hangulati zavarok, depressziós-szorongásos tünetek, sőt, poszttraumás stressz-zavar (PTSD) is kialakulhat a betegeknél. A pszichológiai hatások sok esetben olyan súlyosak lehetnek, hogy a beteg közérzete jelentősen romlik, és már nem tud úgy funkcionálni a mindennapokban, mint korábban. Egyes tanulmányok szerint a Lyme-kórban szenvedő betegek körében lényegesen magasabb a depresszió és az öngyilkossági gondolatok előfordulási aránya, mint az átlagnépességben, ami rámutat arra, mennyire súlyos következményekkel járhat a betegség mentális szempontból. Sőt, az utóbbi időben több olyan történetet is lehetett olvasni, amikor az eutanáziát kérő betegek igazoltan Lyme-kórban szenvedtek, vagy feltehetőleg a Lyme borreliosis is súlyosbíthatta állapotukat. Az olyan tünetek, mint a krónikus fájdalom és fáradtság is gyakran súlyosbítják a pszichés állapotot, és sok beteg számára nehézzé teszik a mindennapi feladatok elvégzését is. Az érzelmi és pszichés szenvedés súlyosbítja a betegség fizikai tüneteit, ami egy ördögi kört eredményezhet, ha nem kap megfelelő kezelést a beteg.

A Lyme-kór egyik különösen aggasztó következménye a kognitív zavarok megjelenése. A betegek gyakran számolnak be memóriazavarokról, figyelemhiányról és a döntéshozatal nehézségeiről. Az információfeldolgozásban bekövetkező problémák súlyosan akadályozhatják a munkahelyi és otthoni teendők végzését, és ezek a kognitív tünetek nem ritkán állandósulnak. Az ilyen jellegű mentális problémák azt a benyomást keltik a betegeknél, mintha egy teljesen más személyiséggé válnának, ami jelentős érzelmi és társadalmi kihívások elé állíthatja őket.

További mentális problémák esetén is felmerült a Lyme borreliosis, mint lehetséges kiváltó ok vagy súlyosbító tényező:

gyermekek fejlődési rendellenességei pl. figyelemzavar (ADHD), tanulási nehézségek, autizmus
skizofrénia, skizoaffektív zavar
étkezési, nyelési nehézségek, bulimia, anorexia
alvászavarok
demencia, Alzheimer-kór
pánikbetegség, pánikrohamok

Diagnosztikai kihívások és téves diagnózisok

A Lyme-kór mentális tünetei gyakran hasonlóak más pszichiátriai betegségek tüneteihez, ami megnehezíti a helyes diagnózis felállítását. A gyulladásos folyamatok okozta pszichés problémákat könnyen összekeverhetik például depresszióval vagy bipoláris zavarral, különösen, ha a beteg nem számol be a korábbi Lyme-kóros diagnózisáról, vagy az orvosaiban nem merült fel a fertőzés fennállásának lehetősége. Ez azért gond, mert a félrediagnosztizálás következtében a betegek olyan pszichiátriai kezeléseket kapnak, amelyek nem enyhítik, sőt súlyosbíthatják a tüneteiket. Az ilyen téves diagnózisok mentális és érzelmi szempontból is további kihívásokat jelentenek, hiszen a beteg nem érzi magát megértettnek, és a helytelen kezelés hatástalansága csak fokozza a frusztrációját.

A legfontosabb: forduljunk szakemberhez!

A Lyme-kór komplex mentális tünetei miatt fontos a szakemberek közötti együttműködés. Az orvosok, pszichiáterek és pszichológusok közös munkája segíthet a betegek állapotának enyhítésében. A neurológiai és pszichiátriai megközelítések ötvözése révén a betegek számára jelentősen csökkenthető a szenvedés és javítható a mentális közérzet.

Ha a betegséget időben diagnosztizálják és kezelik, akkor a mentális tünetek és a személyiségben bekövetkező változások nagy eséllyel elkerülhetőek.

Nagyon fontos, hogy az érintettek kérjenek szakmai segítséget, és ne maradjanak egyedül a problémáikkal. A támogatás keresése, legyen az orvosi vagy pszichológiai, elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek visszanyerjék fizikai és mentális egészségüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran csak a sokadik megkeresett orvos tudja a korábbi vizsgálatok eredményeit összeállítani egy pontos diagnózissá. Éppen ezért nem szabad elveszíteni a hitünket abban, hogy a neurológiai vagy pszichés tünetek mögött rejlő esetleges fizikai okot, akár egy fertőzést is azonosítani lehet.