Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna.

A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.

Mi az a DSA?

Az online platformok számának emelkedésével többek között az indokolás nélküli vagy tisztázatlan döntések elkerülése, e döntésekkel szembeni hatékony felhasználói fellépés elősegítése, a szolgáltatók felhasználókat érintő magatartása egységes szabályok közé történő szorítása érdekében került sor a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) – mely 2022 novembere óta hatályos – megalkotására.

„A DSA célja ugyanis egy olyan jogi keretrendszer megteremtése, amely biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet hív életre az online felhasználók biztonságának, az alapvető jogok védelmének és az innovációnak a garantálása mellett” – magyarázza dr. Hegedűs Eszter.

E célok megvalósítása érdekében a DSA a közvetítő szolgáltatókat érintően számos rendelkezést vezetett be. Közvetítő szolgáltatónak minősülnek az online platformok, így a közösségi média, a tartalommegosztó – ideértve a videomegosztó – oldalak, a webáruházak, az online utazási és szállásplatformok is. Vagyis alapvetően az olyan felületek, ahol a felhasználók különböző tartalmakat tehetnek közzé.

Milyen változást hoz a DSA?

A DSA immár kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy például a felhasználó által közzétett tartalom láthatóságának korlátozása, annak eltávolítása, az ahhoz való hozzáférés megszüntetése, hátrasorolása, az adott felhasználói fiók (profil) felfüggesztése, megszüntetése tárgyában hozott döntéseiket indokolják. Megjegyzendő, hogy az online platformon közzétett, adott látogató által jogellenesnek vélt tartalommal összefüggésben is érkezhet bejelentés a szolgáltatóhoz, aki a bejelentés nyomán született döntését – például az adott tartalom törlésére irányuló kérelem elutasítását – szintén indokolni köteles.

„Vagyis a szolgáltatóknak egyértelmű és konkrét magyarázatot kell adniuk arra nézve, hogy ezen intézkedéseik meghozatalára mi vezetett, az adott tartalmat miért tekintik összeegyeztethetetlennek a szolgáltatási feltételeikkel, avagy azt miért tekintik jogellenesnek, illetve ha a bejelentés a másik oldalról érkezik, akkor azt miért tekintik jogszerű tartalomnak” – hívja fel a figyelmet a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője.

A szolgáltatók kötelezettsége továbbá a fentiekkel összefüggésben az is, hogy egy olyan hatékony belső panaszkezelési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi többek között a szolgáltató által hozott döntéssel szembeni panaszbenyújtás lehetőségét.

Amennyiben azután a szolgáltató döntésével kapcsolatos vitás kérdések a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerének segítségével való rendezése sikertelen, akkor a felhasználónak lehetősége van többek között peren kívüli vitarendezés kezdeményezésére.

Milyen hatással van ez Magyarországra?

Ilyen peren kívüli vitarendezésre felhatalmazott, szakmailag független testület Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amely 2024. augusztus 29. napján – miután a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, mint kijelölt Digitális Szolgáltatási Koordinátor elvégezte a testület tanúsítását – megkezdhette működését.

Kiemelendő, hogy az OPVT eljárását abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a kérelmező az érintett szolgáltatóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, illetve a kérelmező a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerét igénybe vette.

A OPVT az eljárása során egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, akkor azt jóváhagyja, ellenkező esetben, vagy egyezség hiányában az eljárást folytatja.

Azzal érdemes tisztában lenni, az OPVT a szolgáltató kötelezését tartalmazó döntést csak abban az esetben hoz, ha a kérelem megalapozott és az érintett szolgáltató az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el. Ellenkező esetben ajánlás kibocsátása végett intézkedik.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az OPVT eljárása nem minősül hatósági eljárásnak, továbbá döntése, illetve ajánlása nem érinti a kérelmezőnek azt a jogát, hogy igényét az eljárás bármely szakaszában bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Mivel az OPVT-nek jogszabály adta lehetősége, hogy azon jogviták tartalmát és eredményét nyilvánosságra hozza, ahol a szolgáltató az ajánlásában, illetve döntéséhez foglaltakat nem tartotta be, mindez talán kellő motivációt jelent majd a szolgálatóknak, hogy magatartásukat a testület döntéseihez és ezáltal a vonatkozó jogszabályokhoz igazítsák.

Annak ellenére, hogy az OPVT alapvetően soft jogi eszköztárral rendelkezik, mindenképpen üdvözlendő, hogy a felhasználók számára egy peren kívüli, könnyen elérhető és remélhetőleg a gyakorlatban is hatékony vitarendezési lehetőség áll rendelkezésükre. Ezen peren kívüli vitarendezési mechanizmus ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy a felhasználók a szolgáltatók olykor önkényes és indokolás nélküli, ugyanakkor a felhasználókra jelentősen kiható döntéseikkel szemben hatékonyan fel tudjanak lépni.