Az elmúlt hetekben jelentős figyelmet keltett a Terézvárosban lebonyolított ügydöntő szavazás, ahol a kéthetes szavazáson résztvevők többsége arra szavazott, hogy a kerületben megszűnjön a rövidtávú szálláskiadás.
„Természetesen nem csupán Budapesten sokallnak be a lakók olykor az AirBnB-től” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home ügyvezetője. „Több európai város központjában is, ahol az AirBnB elterjedt, a lakók számára csaknem élhetetlenné vált a környék. Ilyen például Barcelona, Amszterdam vagy Párizs is. Ennek az egyik fő oka, hogy elsősorban a fiatalok preferálják ezt a fajta szálláslehetőséget, részben mert olcsóbb, illetve egy helyen tudnak sokan együtt tartózkodni, ráadásul ezeknek az ingatlanoknak többsége minden városban a bulinegyedek közelében van. Így könnyen előfordul, hogy a jól sikerült esti programok megzavarhatják a környék lakóinak nyugalmát.”
Az ingatlanpiacon felmerülő legelső kérdés, hogy vajon milyen rövid- illetve hosszútávú hatások várhatóak. A rendelet ugyan csak 2026-ban lép életbe, de kérdés, hogy miként gondolkodnak az ingatlanok üzemeltetői. A szakértő úgy véli, hogy hasonlóan a Covid első hullámát követő időhöz, nem várható hirtelen eladási bumm, mivel a legtöbb befektető amúgy is hosszú távon gondolkodott, így várhatóan a kiadás módját fogják csak megváltoztatni.
„Jelenleg az albérleti piac dinamikusan erősödik, mert jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Amikor a döntés hatályos lesz, belép az albérletpiacra valamennyi jelenlegi rövidtávon kínált lakás. Ez egy átrendeződési idő lesz a kiadási piacon, ezt nagyjából 6 hónapra taksáljuk, így a lakástulajdonosok egy részének azért számítaniuk kell néhány hónap üresjáratra. Ez egészen addig fog tartani, amíg a város külső kerületeiből nem költöznek beljebb azok az emberek, akik örömmel választanák majd a jobb lokációjú albérleteket, de az eddigi helyzet miatt nem volt rá lehetőségük.”
A szakértő szerint tehát a bérbeadási piac az elmúlt évben olyan erős volt, hogy ez valószínűleg egyensúlyozni fogja a hirtelen megjelenő túlkínálatot. Az AirBnB lakások egyébként általában magasabb színvonalúak az egyéb hosszú távra kiadó lakásoknál, így várhatóan nem lesz szükség a beköltözésnél költséges átalakításokra.
„Nem igazán találkoztunk olyan külföldi befektetővel, aki csak és kizárólag az AirBnB miatt vásárolt volna ingatlant” – mondja a Central Home szakértője. „A külföldi befektetők azért előzetesen feltérképezik a magyarországi lehetőségeket, több szempontot is mérlegelnek, összehasonlítják a paramétereke más országokkal. Ez ugyanúgy zajlik akkor is, ha valaki inkább vidéki ingatlanokat vásárol és akkor is, ha a Belváros a célpontja. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem fogja a budapesti ingatlanpiacra már belépett szereplőket eltántorítani, inkább kivárnak, és a tevékenységüket módosítják majd. Terézváros és vele együtt az összes belső kerület továbbra is kiemelt ingatlanbefektetési terület marad, ez nem kérdés.”
Ben-Ezra Orran elképzelhetőnek tartja, hogy az átmenet évében, azaz 2025-ben lesz ennek a döntésnek visszatartó hatása, elmaradhatnak a VI. kerületben egyes vevőcsoportok és ezáltal a kereslet is csökkenni fog, de a Central Home jelenlegi tapasztalatai alapján értékcsökkenés nem fog bekövetkezni. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy például az V. kerületben eddig is nagyon kevés lehetőség nyílt a rövidtávú kiadásra, a kereslet ettől még ugyanolyan magas volt, erre számítanak a VI. kerületben is.
„Sőt még azt is el tudjuk képzelni, hogy ez a negatívnak tűnő hatás átfordulhat pozitív irányba is, és az emberek érdeklődése még inkább felélénkülhet a terézvárosi ingatlanok iránt, mert nincs a környéken AirBnB” – mondja. „Amennyiben pedig a VI. kerület bevételei nem sínyli meg nagyon az AirBnB elmaradását, nem zárnak be tömegesen éttermek, kávézók, akkor elképzelhető, hogy előbb-utóbb mindegyik belvárosi kerület követi majd a terézvárosiak példáját. Egy biztos, a külföldi befektetők budapesti vásárlási szándékát ez nem fogja alapjaiban megingatni.”
