Augusztusban a Spektrum az emberiség meghatározó, gyakran tragikus eseményeit feldolgozó sorozatokat, dokumentumfilmeket tűz műsorra. Mao kommunista Kínájának, Sztálin kegyetlen diktatúrájának, Auschwitz iszonyatának túlélői, valamint leszármazottaik mesélnek az átéltekről. A Titanic szerencsétlen első útjáról, valamint Pompei lakosainak életéről történészek adnak átfogó képet.

A Titanic: Történetek a mélyből a Titanic roncsában talált személyes tárgyakra támaszkodva meséli el a gőzhajón utazók életének egyes mozzanatait. A roncsból mentett leletek egyedülálló gyűjteménye vadonatúj történeteket mesél szerelemről, csalódásról, hősiességről és a sors igazságtalanságáról. Utóbbiról a történészek mellett a hozzátartozók mesélnek.

A Pompei: a végítélet napja szintén emberi sorsokról mesél. A Vezúv közel kétezer évvel ezelőtti kitörésével egyszerre vetett véget a városlakók életének és őrizte meg utolsó pillanatukat az örökkévalóságnak. A vulkán által egyszerre elpusztított és konzervált város maradványai többezer évvel később is hiteles mementói az akkor és ott élt rómaiak mindennapjainak.

Az Élet Auschwitzban hétköznapi, ártatlan embereket szólaltat meg, akik túlélték az emberiség talán legkegyetlenebb háborúját. Dario Gabbai, a sonderkommando tagja, valamint a kárpátaljai származású Irene Fogel Weiss felidézik 1944. május 26-át, mikor egyetlen nap alatt 16 ezer magyar zsidót deportáltak. Az áldozatok megrázó vallomásain keresztül látjuk, hogyan növelte az SS az auschwitzi halálgyár „hatékonyságát” és a bűnösök hogyan dokumentálták szörnyű munkájukat.

A 20. században nem csak a szélsőséges jobboldali ideológia oltotta ki ártatlan emberek millióinak életét. A kommunizmus igaz történetének középpontjában a Marx és Engels Kommunista kiáltványának ideális társadalma, az ahhoz vezető út, és a 20. századi nagy kommunista rendszerek ennek félreértelmezése áll. Az eredetileg osztály nélküli társadalmat, teljes egyenlőséget hirdető ideológia Sztálin Szovjetuniójától kezdve Mao Kínáján át egészen Chavez Venezuelájáig éhínséget és nyomort hozott. A megrázó eseményeket – a történészek és kutatók mellett – a túlélők tárják fel.

Mao Kínai Népköztársaságában a Nagy Ugrást – a kommunista gazdasági-társadalmi programot – három évig tartó éhínség követte, melynek mértékét jól mutatja a párt archívumában is dokumentált kannibalizmus. Azonban alig több mint fél évszázaddal később Kína a világ meghatározó gazdasági szereplője, az ország gyorsabban iparosodik, mint bármely másik az emberiség történelmében. A Kína a magasból részeiben a néző megismerkedhet Kína százmillió embernek otthont adó egyik nagyvárosával, robosztus tengeri szélerőműparkjával, 60 Eiffel toronynyi acélt tartalmazó híd monstrumával. Hogyan hasznosítja a kontinensnyi ország természeti adottságait; a tengeri és trópusi partszakaszait? Miként védekezik a szélsőséges időjárás okozta veszélyek ellen?

A Kínával foglalkozó műsorral szemben az Izrael a magasból elsősorban az ország lélegzetelállító földrajzi kincseit és háromezer éves történelmét járja körbe: Jeruzsálemtől, a szent várostól az országot határoló hegyekig. Az ország területén található a Föld felszínének legalacsonyabban fekvő sós tava, a Holt-tenger.

A könnyedebb műsorok kedvelőinek szintén kikapcsolódást nyújthat a Homokvárépítők – Versenyfutás a dagállyal, melyben a versenyző csapatoknak mindössze 6 óra áll rendelkezésükre, hogy mesterműveket készítsenek homokból, amelyeket azután a dagály pillanatok alatt elmos.