„Ha így haladunk tovább, akkor 77 év múlva kipusztulnak a Földet borító őserdők” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Főleg Amazónia és Indonézia őserdeinek szisztematikus irtásai kerülnek be a hírekbe, de az éghajlatváltozás következtében nagy kiterjedésű erdőtüzek keletkeznek, és ott is hatalmas erdőterületek pusztulnak el, ahol egyébként felelős erdőgazdálkodás folyik.

Ma még a Föld felszínének 31 százalékát borítják erdők, de percenként 2400 fát vágnak ki világszerte. Harminc év alatt, 1990 és 2020 között mintegy 80 ezer km² erdő pusztult el. Ezzel nem csupán növények és állatok élőhelye szűkül vagy szűnik meg, hanem fák egyre kevesebb melegházhatású gázt nyelnek el, ami a globális felmelegedés okozója.

Felkészülés: megkezdődött a visszaszámlálás

„Erdeink ilyen mértékű pusztulása láttán az üzleti élet szereplői sem maradhatnak tétlenek” ‒ hangsúlyozta Suba Levente ‒, „és ez vonatkozik a K&H vállalati ügyfeleire is”. Az EU új rendelete alapján ugyanis a valamennyi vállalatnak alaposan át kell vizsgálnia az általa forgalmazott termékek előállításának teljes folyamatát, amelynek során az alapanyagokból a késztermék összeállt. Ennek az átvilágításnak az a célja, hogy maguk az áruk vagy azok egyetlen összetevője se származzon a közelmúltban – egészen pontosan 2020. december 31-ét követően – történt erdőirtásból, erdőpusztulásból. A cégeknek arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a termék előállítása során minden munkafázisban betartották-e a helyi környezetvédelmi és szociális törvényeket.

A legfontosabb öt pont

A tavaly nyáron hatályba lépett új uniós rendelet célja, hogy az EU saját piacán lépéseket tegyen a globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Suba Levente összegyűjtötte azt az 5 pontot, amelyre minden érintett vállalkozásnak oda kell figyelnie:

A szabályozás a termékek széles skáláját lefedi, a marhahústól a könyvekig. Érdemes átböngészni a hét alapanyag és a belőlük származó késztermékek hosszú listáját, amelyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol a hozzájuk tartozó vámtarifa nomenklatúra szerint. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi, 2023 második félévétől gyártott termék érintett, amelyhez felhasználtak szarvasmarhát, kakaót, kávét, pálmaolajat, gumit, szóját és fát.
Ha az „erdőirtás-mentes” szabályoknak nem felel meg az áru, akkor azt sem importálni, sem exportálni nem lehet. Az „erdőirtás-mentes‟ azt jelenti, hogy az adott termék alapanyagait olyan földterületen termelték, amelyet nem erdőből alakítottak át mezőgazdasági használatra. A fát tartalmazó vagy abból készült termékek esetében pedig kitermelésükkel nem idéztek elő erdőpusztulást.
Az EUDR azokra az erdőirtásokra és erdőpusztulásokra is kiterjed, amelyek egyébként a kitermelés országában jogszerűnek számítanak.
A termelési területnek meg kell felelnie a helyi szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy összhangban kell lennie a helyi földhasználati jogokkal, környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi előírásokkal, erdőgazdálkodási szabályokkal csakúgy, mint a munkavállalói jogokkal.
Az elsődleges felelősség a terméket az EU piacán forgalomba hozó vállalatot terheli. A forgalomba hozott termék megfelelőségéről a cégnek nyilatkoznia kell.

Suba Levente kiemelte, hogy az uniós rendelet nagyon világosan szabályozza, hogy hogyan kell a termék előállítási folyamatát átvilágítani, milyen információkat kell begyűjteni és mit kell tartalmaznia a forgalmazó cég nyilatkozatának. Mindezt a tagországok illetékes hatóságai ellenőrizni fogják. Súlyos következményei lehetnek annak, ha egy cég valótlan adatokat jelöl meg: bírságot róhatnak ki rá, illetve kizárhatják a közbeszerzésekből is, és nem juthat uniós forrásokhoz sem.

A K&H minden segítséget megad vállalati ügyfeleinek a felkészüléshez. „Kiemelt figyelemmel kísérjük az érintett vállalatok megfelelőségi nyilatkozatait, hiszen finanszírozó bankként nekünk sem mindegy, hogy milyen környezeti lábnyomot hagyunk magunk után” – tette hozzá Suba Levente.

Photo by Luca Bravo on Unsplash