A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének éves konferenciáján Kozák Ákos, a GfK igazgatója értékelte a hazai kiskereskedelem helyzetét, majd az iparág résztvevői kerekasztal-beszélgetés formájában vitatták meg a közelmúlt eseményeit és vázolták a várható fejlődés irányát.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének éves konferenciáját 2016. április 25-26-án rendezték. A hazai kiskereskedelem képviseletében megjelent mintegy 170 résztvevő az elmúlt egy év történéseit és fejleményeit elemezte, illetve igyekezett a jövőbe látni. Az MBSZ tagjaként a konferencia számára adatokat szolgáltató GfK igazgatója szerint az esetleges fellendülést pozitív és negatív erők egyaránt befolyásolják, ám a szektor résztvevői képesek a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni.
Kozák Ákos szerint a kereskedelemmel és fogyasztással összefüggő adatsorokat a vásárlóerő függvényében érdemes értelmezni. Az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő tavaly már a 16 ezer eurót is elérte az elmúlt évek dinamikus növekedése után. A bolti kiskereskedelem 2015-ben – Ciprus, Finnország és Görögország kivételével – valamennyi európai országban kiugróan nőtt. A magyarhoz hasonló 5 százalék körüli bővülés volt még megfigyelhető Romániában és Észtországban.
A németországi GfK Geomarketing idei becslése szerint, míg további 1,1 százalékos növekedés várható Európa legtöbb országában, addig Magyarországon és a környező országokban ennél jelentősebb erősödés valószínűsíthető.
A hazai kiskereskedelemre egyidejűleg hatnak pozitív és negatív hajtóerők. A pozitív hatások közül kiemelkedő fontossággal bír a tény, hogy a lakosságnál megjelenő bérek növekednek, és ezeket kiegészítik a már látható nagyságrendű külföldről hazautalt pénzek is. Emellett az alacsony infláció is pozitív hatással van a forgalomra, amelyet a már csökkentett, illetve a várhatóan csökkenő áfa is támogat. Ezek együtt árcsökkenést eredményeznek, ami szintén a vásárlásokat hajtja. A devizakitettség csökkenése szintén a pozitív erők között szerepel a kereskedelmi szakértők szerint, valamint az online kasszák fehérítő hatása is pozitív szaldójú.
A vasárnapi boltzár eredményeképpen a kiskereskedelem várt visszaesése nem következett be, az újranyitás hatására valódi növekedést várnak az iparág szereplői. A vasárnapi zárvatartás elmúlt egy évének forgalomkiesését nem lehet számszerűsíteni, hiszen az a normál bővülésen túli potenciál kiesését jelentette. Az MBSZ konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői egyetértettek abban, hogy a megtörténtnél nagyobb növekedés realizálódhatott volna a tavalyi év során a fennálló pozitív hatások miatt.
A munkaerőhiány a negatív oldalon visszahúzó erejű, és az iparágnak egyben a legfeszítőbb problémája. Emellett fel kell készülni arra, hogy a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül, mert ehhez lényeges bérnövekedés lenne szükséges. Szintén a negatív oldalon szerepel a lakossági költések és a megtakarítások nem megfelelő megoszlása, azok egyensúlytalansága. A kereskedelmet befolyásoló szabályozói környezet kemény feltételei és kiszámíthatatlansága mindenképpen visszafogja az iparág fejlődését.
Ha a makrogazdasági alapok támogatják a háztartások költési hajlandóságának növekedését, akkor várhatóan erősebb kereskedelmi növekedés prognosztizálható.
A konferencia résztvevői körében a legnehezebben eldönthető dilemma az volt, vajon milyen ütemben tér vissza a vásárlói kedv. Kozák Ákos szerint „erre maximum fél-egy évet kell várni, mert az év eddigi forgalmi mutatói is pozitívak és a szektor szereplői azonnal rugalmasan tudnak reagálni a változásokra és kihívásokra.”
