Kulcskérdésnek tartja az öngondoskodást, az időskorra való takarékoskodást a jövő nyugdíjasainak 86 százaléka – derült ki a K&H sajtóeseményén. A 30-59 éves korosztály tagjai azzal számolnak, hogy 69 évesen mehetnek majd nyugdíjba. Akiknek pedig van megtakarítása, azok összesen 2,2 millió forinttal rendelkeznek átlagosan. A K&H szakértői szerint a mostani bizonytalan gazdasági helyzet és erős inflációs nyomás miatt fontos, hogy a takarékoskodók értékálló, hosszú távon gyarapodó befektetést válasszanak, amely az időskorukban megfelelő anyagi hátteret nyújt.
Kedvező és kedvezőtlen tényezők egyaránt megtalálhatóak a középkorúak kilátásaiban, különösen a nyugdíjra való felkészülést tekintve. A korábbi évekhez hasonlóan a 30-59 évesek túlnyomó része, 86 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást – idézte a K&H a második negyedéves felmérésének eredményeit.
Mikor és mennyi?
Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondása szerint az érintettek úgy látják, hogy a jelenlegi 65 évvel szemben 69 év lesz a jövőben várható jogszabályban megszabott nyugdíjkorhatárt. Ha viszont rajtuk múlna és nem a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előíráson, akkor már 57 évesen nyugdíjba vonulnának. Azok a válaszadók, akik számítanak állami nyugdíjra, 63 százalékos arányban úgy vélik, főleg ebből a juttatásból kell majd megélniük, míg 10 százalék azoknak a száma, akik úgy vélik, egyáltalán nem kapnak nyugdíjat az államtól. “A nyugdíjas életszínvonallal kapcsolatos várakozások nem változtak az elmúlt években. Azok, akik számítanak állami nyugdíjra, 28 százalékban érzik úgy, hogy meg fognak tudni élni belőle, ám ezen belül csak 3 százalék válaszolta azt, hogy ez a kényelmes megélhetéshez is elég lesz” – tette hozzá.
A szakember szerint kedvező, hogy a válaszadók 59 százaléka rendszeresen takarékoskodik. Ezen belül 31 százalékuk minden hónap elején tesz félre, 18 százalékuk a hónap végén megmaradó összeget tartalékolja, 10 százalékuk pedig alkalmanként spórol. A megtakarítással rendelkezőknek a második negyedév végén átlagosan 2,2 millió forintos tartalékuk volt, szemben az egy évvel korábbi 2,4 millió forinttal. A részeredmények alapján nagyok az eltérések. Budapesten az átlagos megtakarítás 3 millió forint, míg a községekben 900 ezer forint.
Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy nagyon sokan, a felmérésben résztvevők közül tízből majdnem nyolcan arra számítanak, hogy a pénzkereset miatt nyugdíjas korukban is dolgozni fognak. Ezt leginkább a nők és az alacsonyabb végzettségűek érzik így.
A legfontosabbak
Székely Pálma szerint most kell a prioritásokat jól beállítani a költésnél és megtakarításnál annak érdekében, hogy nyugdíjasként az érintetteknek ne legyenek anyagi problémái. A K&H szakemberei szerint a nyugdíjbiztosítás jó alternatíva az öngondoskodásra, egyrészt, mert értékálló, hosszú távon gyarapodó megtakarításról van szó, másrészt a befizetések után 20 százalék, maximum 130 ezer forint adójóváírás is igényelhető.
Nem véletlen, hogy sokan választják ezt a megoldást. A hivatalos MNB-adatok szerint az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások száma az idei második negyedév végén meghaladta a 467 ezret, ami éves szinten több mint 7 százalékos növekedésnek felel meg. A K&H ennél dinamikusabb bővülést könyvelhetett el: a nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idei első félév végén, éves összevetésben 20 százalékos növekedést mutat.
A szóban forgó nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel a magyar piacon az idei első félévben megközelítette a 76 milliárd forintot, ez éves összevetésben majdnem 17 százalékos bővülést jelent.
Fotó: Vlad Sargu/unsplash.com
