Az esemény bepillantást enged az innovációs trendekbe, illetve az aktuális ipar-egyetem kutatási együttműködésekbe. Az ipar és egyetem új kollaborációs modelljéről, startup inkubációról és iparjogvédelemről, az ezekhez kapcsolódó nemzetközi trendekről és a terület jövőképéről tart keynote előadást Joó Attila, a BME FIEK igazgatója.
„A BME Magyarországon elsőként olyan platformot teremt, ami 360 fokban segíti az ipar-egyetemi közös munkát, megoldás orientált, és a projektmunkák és kutatások teljes körű menedzselését is támogatja” – mondta előzetesen a projektről.
Az Innovációs Napon mutatkozik be az újonnan alakult BME U[S]³ (BME University Spinoff Startup Studio) szervezet is, amelynek a küldetése, hogy intézményi keretben támogassa és fejlessze az egyetemi spinoffokat és startupokat. A szervezet Business Express Programjának legjobbjai a rendezvényen is bemutathatják pitcheiket tőkebefektetés és az akcelerátor rendszer ismertetése céljából. Sikeres példaként áll a hallgatók előtt az AutSoft fejlesztőcég, amely szintén egyetemi spinoff vállalkozásként jött létre a BME technológia-transzfer tevékenységének köszönhetően. A fejlesztőcég árbevétele 2021-ben meghaladta a 2 milliárd forintot, 2022-ben végül a brit Zenitech transzformációs technológiai vállalat vásárolta fel.
Az eseményre idén a hallgatókat is várják. Az érdeklődők megismerhetik a legújabb technológiákat és azok felhasználási módjait. A résztvevő vállalkozások és cégek is bemutathatják saját innovatív megoldásaikat és projektcéljaikat. A rendezvény lehetőséget nyújt a vállalkozóknak és befektetőknek is, hogy megismerjék a BME tehetséges hallgatóit és kutatóit.
A Komptenencia Központ projekt keretében a mindennapokat érintő K+F+I tevékenységek, azok társadalmi hatásai és a jövőbe mutató megoldások lesz a témája az első nap kerekasztal-beszélgetésének, amelyen az egyetem ipari partnerei (MOL, ZÁÉV, thyssenkrupp) is részt vesznek. A beszélgetésben azt is érintik, hogyan lehet, és miért is éri meg egyetemi spinoffot alapítani.
Az Innovációs Napon mutatkozik be a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma is, amelynek célja, hogy létrehozzon egy olyan fórumot, amely az ipar digitalizációjában, kutatásában és fejlesztésében nemzeti és regionális szinten is kulcsszerepet játszik. Öt, olyan magas tudást igénylő technológiai területen folytatnak kutatói munkát, mint a terepi járművek, platformok autonóm irányítása; a hálózatközpontú, kooperatív automatizálás; a drón technológia; a bionika, robotika és az additív gyártás és anyagtechnológia.
A BME kifejezetten aktív a FIEK által koordinált, 2021-ben az Európai Bizottság által útjára indított “Horizon Europe” keretprogramban, amelynek a költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra 95,5 milliárd euró. A program keretében kiosztott ERC starting grantet tavaly egyetlen magyarként Nagy Péter a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa nyerte el öt évre. Ez 1,2 millió eurós támogatást jelent a kémiai anyagok és folyamatok modellezését célzó kutatáshoz. Idén januárban pedig Makk Péter a BME szilárdtest fizikával foglalkozó kutatója is uniós támogatást nyert az ERC Consolidator Grant keretében. Öt évre közel 2 millió euró támogatást kapott a kutatására, amelynek célja ultragyors számítógépek létrehozása.
A kutatókat a BME saját fejlesztésű Kompetencia Térképe is támogatja a partnerkeresésben, ahol összesen 152 kutatói csoport és 441 kutató egyéni profilja között lehet böngészni. Az online adatbázis könnyen navigálható formában nyújt információkat publikációkról, projektekről, és kutatási eredményekről, amely idén már új matchmaking funkcióval is bővült, hogy hozzásegítse a kutatókat a közös projektek elindításához – írják.
