Az Akio Toyoda által lefektetett, a teljes zéró emissziós működést végcélul kitűző, az odavezető úton pedig a multitechnológiás megközelítésre épülő vállalatai stratégia nem változott azzal, hogy a Toyota eddigi vezére áprilistól a vállalat igazgatótanácsának elnökeként folytatja a munkáját, az operatív ügyvezető elnöki feladatokat pedig átadta Koji Satonak, aki eddig a vállalat prémium márkájáért, a Lexusért felelt.

A hamarosan 67. életévét betöltő Akio Toyoda ugyanakkor nem véletlenül lépett eggyel hátrébb, utódjától, akinek feladata a Toyota vezető autógyártóból vezető mobilitási szolgáltatóvá történő átalakulásának levezénylése lesz, rendkívüli energiát és lendületet vár el, amelynek eredményeképp felgyorsulhatnak a célul kitűzött fejlesztések. Koji Sato pedig a jelek szerint komolyan veszi feladatát, amelyet mi sem mutat jobban, mint hogy jobbkezének, a termékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöknek azt a Hiroki Nakajimát tette meg, akit a vállalaton belül csak Buldózer néven ismernek. Nakajima az alábbiakban mesél arról, hogy milyen újdonságokra lehet számítani a világ legnagyobb, legnyereségesebb, leginnovatívabb és legzöldebb autógyártójától a következő években.

„Hiroki Nakajima vagyok, és én leszek felelős a termékekért a jövőben. Főmérnökként felügyeltem a Toyota IQ és a Toyota Hilux fejlesztését. Sok kollégával dolgozva sok kihívással néztünk szembe, és sok nagyszerű pillanatot éltünk át együtt. Szeretem ezt a fajta autófejlesztést. Ugyanakkor sok hibát követtünk el. Ezek a részeinkké váltak, azzá formálva engem, aki ma vagyok. A megjelenésem és a munkámhoz való hozzáállásom okán még a Buldózer becenevet is kiérdemeltem. Úgy gondolom, hogy egy olyan időszakban, amikor a helyes válaszok még nem ismertek, még fontosabb a továbblépés, ennek tudatában szeretném megosztani gondolataimat termékközpontú menedzsmentünkről.

Koji Sato korábban már mesélt a Toyota Mobility Conceptről. Ennek középpontjában az autó értékének növelése, az új mobilitás és a mozgásszabadság kiterjesztése, valamint a szociális rendszer részeként új szolgáltatások és energiamegoldások nyújtása áll. Elmagyarázom azt a három megközelítést, amelyek a kulcsot jelentik ennek a víziónak a megvalósításához: az elektrifikáció, a mesterséges intelligencia és a diverzifikáció.

Kezdjük az elektrifikációval. Azzal szeretnék nyitni, hogy továbbra is szilárdan elkötelezettek vagyunk multitechnológiás megközelítésünk mellett. Az elektrifikációt továbbra is az ügyfelek és az egyes régiók igényeihez igazítjuk, az egyes járműtípusok erősségeire és jellemzőire támaszkodva. Először is, akkumulátoros elektromos autók: 2026-ig tíz új modellel bővítjük jelenlegi kínálatunkat, ami éves szinten 1,5 millió járművet jelent. Terveink között szerepel a többi gyártó által megalkotott járművektől teljesen eltérő, új generációs BEV modellek bemutatása is. Ezek az új generációs BEV-k megduplázzák a hatótávolságot, köszönhetően a sokkal nagyobb hatékonysággal bíró akkumulátorok használatának, miközben dizájn és menetteljesítmények szempontjából is megdobogtatják majd a szíveket.

A gyártást is átalakítjuk. Toyota termelési rendszerünk erősségei alapján megváltoztatjuk a munkamódszerünket, hogy felére csökkentsük a folyamatok számát. Ez a hatékonyabb gyártósorokra való átállást vonja maga után, beleértve az autonóm ellenőrzéseket és a csatlakoztatott technológiával működő, irányító nélküli szállítást. Teljesen átalakítjuk termelőüzemeink látképét. Arra is törekszünk, hogy 2035-re elérjük a karbonsemlegességet minden globális üzemünkben. Emellett a beszállítókkal együttműködve felülvizsgáljuk a meglévő ellátási láncokat, hogy kiváló minőségű alkatrészeket szerezzünk be alacsonyabb áron. Ezen átalakítások megvalósítására egy új, erre szakosodott egységet hozunk létre. Egyetlen vezető irányítása alatt, teljes jogkörrel dolgozva ez az all-in-one csapat minden funkciót ellát, a fejlesztéstől a gyártásig és az üzleti működésig.

Ezt támogatja az olyan versenyképesség, mint a fejlesztési intenzitás és a házon belüli beruházások, amelyeket a TNGA hatása felére csökkent. 10 milliós értékesítési és bevételi bázisunk révén átfogó támogatást nyújtunk a csapatnak. Ezután ott vannak a plug-in hibridek. Az akkumulátorok hatékonyságának növelésével az elektromos hatótávolságot 200 kilométerre növeljük, aminek köszönhetően a PHEV-ket „praktikus BEV modellként” fogjuk pozícionálni, és még keményebben dolgozunk ezen, mint a BEV-k egy másik alternatíváján.

Az FCEV-k esetében a tömeggyártást a haszongépjárművekre összpontosítjuk. Amint azt a bal oldali grafikon kék vonala jelzi, az FCEV-k egyik jellemzője, hogy az energiaforrás, a hidrogén könnyű, így a jármű még nagyobb távolságok megtételekor sem olyan nehéz, mint egy akkumulátoros EV, és kevesebb helyet vesz el az energiatároló rendszer. A tankolás is sokkal gyorsabb. Ezeket az erősségeket kihasználva együttműködünk az üzleti szereplőkkel az FCEV-k népszerűsítésében, kezdve a haszongépjárművekkel, például a közepes és nehéz tehergépjárművekkel. Emellett tavaly megkezdtük a nehéz haszongépjárművek hidrogénmotorjainak alapkutatását.

A hibrid járművek esetében továbbra is a kiváló minőségre és a megfizethető árakra összpontosítva fejlesztjük termékeinket, figyelembe véve a helyi energiaviszonyokat és a vásárlók általi egyszerű használatot. Elkötelezettek vagyunk aziránt is, hogy karbonsemlegesek legyünk, és nem csak az új járművek tekintetében, hanem a már forgalomban lévő járművekhez is – amelyekből 20-szor több van, mint az új autókból – kínálunk majd különböző alternatív üzemanyagokat.

A következő a mesterséges intelligencia. Elmagyarázom a mesterséges intelligencia szerepét magukban az autókban, a mögöttes szolgáltatásokban és a társadalommal való kapcsolatunk bővítésében. Először is az intelligens autókra való átállás. Ez magában foglalja a fejlett biztonsági technológiák, a multimédiás és egyéb folyamatosan fejlődő funkciófrissítések kiterjesztését minden járművünkre. Ugyanakkor a fedélzeti operációs rendszer fejlesztései mellett a következő generációs akkumulátoros elektromos járműveink lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy személyre szabják az „utazás érzését” a jármű futási, fordulási és megállási preferenciái szerint. A járművek alapvető tulajdonságainak csiszolásával olyan autókat hozunk létre, amelyeket mind hardver, mind szoftver szempontból szórakoztatóbb vezetni.

A következő az intelligens szolgáltatások. Idén megkezdjük az autókat városokkal és infrastruktúrával összekötő új szolgáltatások nyilvános bevezetését. Például olyan logisztikai rendszerek, amelyek valós idejű forgalmi információkat használnak a szállítás hatékonyságának növelésére, és olyan rendszerek, amelyek optimális energiagazdálkodást biztosítanak. A városokkal és közintézményekkel együttműködve kibővítjük az akkumulátoros elektromos járművek töltőhálózatát is, miközben hozzájárulunk a hatékonyabb energiafelhasználáshoz. Ezek az erőfeszítések már folyamatban vannak a Lexusnál.

Aztán ott van az intelligencia szerepe a társadalomban. Woven City, amelyet „mobilitási tesztpályaként” pozícionálunk, élő laboratóriumként fog szolgálni az emberek, az autók és a társadalom összekapcsolására szolgáló különféle módszerek kipróbálására.

Például az összekapcsolt logisztikai szolgáltatások területén Woven Cityt használjuk minden olyan probléma megoldására, amelyekre nyilvános próbák során derül fény, mielőtt ismét bevezetnénk ezeket a szolgáltatásokat a társadalomban. Ennek a folyamatnak a megismétlésével felgyorsítjuk az intelligens társadalmak megvalósulását.”