A jövő a zöldülés irányába mutat – hangzott el az AegisLegal Ügyvédi Iroda, az MKB Consulting Zrt. és a Capital and Credit Partners üzleti reggelijén, ahol a zöld kötvénykibocsátás gyakorlati kérdéseivel ismerkedhettek a résztvevők. A piac gyorsan bővül, zöld projekteknél hozamáldozatra is készek a befektetők – érdemes a vállalatoknak ismerkedni ezzel az úttal, amely egyben egy fenntarthatóbb működés felé viheti a céget.
A hazai vállalati kötvénypiacnak a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja (NKP) adott hatalmas lökést az elmúlt időszakban, ezért érdemes a zöld kötvénykibocsátások környezetét, a rendelkezésre álló lehetőségeket is ebben a keretrendszerben vizsgálni – emelte ki előadásában Perger Gábor. Az AegisLegal alapító partnere hangsúlyozta: a zöldkötvények révén kedvező kondíciókkal lehet forráshoz jutni, a programban való részvétel kötelezettségekkel is jár azonban.
Az NKP-hoz való csatlakozás feltételei szigocrúak: egyebek mellett legalább B+ minősítéssel rendelkező kötvények kerülhetnek be ebbe a körbe, a kibocsátás összegének el kell érnie az egymilliárd forintot, a kötvényeket az aukciót követő 90 napon belül szabályozott piacra vagy a Budapesti Értéktőzsde által működtetett Xbond piacra kell bevezetni. A kibocsátók az Xbond piacot választják, mivel valamivel egyszerűbb a regisztráció – tette hozzá Perger Gábor.
Az MNB honlapján regisztrálhatnak azok, akik ilyen finanszírozásban gondolkodnak, már ezt megelőzően célszerű azonban egy olyan tanácsadóval felvenni a kapcsolatot, amely a hitelminősítés és a zöldkötvény-keretrendszer kialakításának folyamatában segítséget nyújthat a vállalatnak. A felkészülési szakaszban a jogi és üzleti tanácsadók, valamint az értékesítést majdan lebonyolító befektetési szolgáltató a kibocsátóval közösen határozzák meg a kibocsátás feltételeit. A dokumentációs folyamat során fel kell készülni a kibocsátás előkészítése, levezénylése mellett a kibocsátás utáni tőzsdei kommunikációra is a társaságoknak a szakember iránymutatása szerint.
A zöld kötvény előnyei
De milyen előnyökkel jár, ha egy vállalat a forrásbevonásnak ezt az útját választja? A kérdésre már Somosi Éva (nyitó képünkön), az MKB Consulting vezető tanácsadója és Kovács Bálint, a társaság igazgatóhelyettese válaszolt az eseményen.
A pénzügyi előnyök egy része számszerűsíthető: az egyéni egyeztetésektől függően jellemzően 10-20 bázisponttal alacsonyabb kamatkondíciók mellett vonható be forrás ennek keretében. Fontos azonban látni azt is, hogy egy jóval szélesebb befektetői körben lehet gondolkodni e finanszírozási mód esetén. A konkrét pénzügyi előnyök mellett pedig egyéb – marketing, ügyféloldali és vállalatközi kapcsolatokra kedvezően ható – pozitív hozama is lehet a belépésnek erre a piacra.
A minősítés során elsősorban nem a céget, hanem a projektet vizsgálják. A kitűzött célokat a nemzetközi sztenderdekkel vetik össze – erre már Kovács Bálint hívta fel a figyelmet. Vannak olyan iparágak, amelyeknél a várható eredmények egyszerűen mérhetők, mint például az ingatlanfejlesztés vagy a közlekedés, de olyanok is – például az informatika -, ahol ez jóval bonyolultabb. E folyamat során rendkívül fontos, hogy a vállalat be tudja mutatni a projektet befolyásoló körülményeket és eredményeket. Ahogy az MKB Consulting igazgatóhelyettese szemléletesen fogalmazott „nem elég zöldnek lenni, annak is kell látszani”. A kritériumoknak és a célértékeknek számszerűsíthetőek kell lenniük, fel kell készülni továbbá arra is, hogy a bevont forrást felhasználásáról be kell számolni, és dokumentálni kell a projekt megvalósításának hatásait is.
Szigorú elvárásoknak kell tehát megfelelni. E alapvető szemléletváltást jelenthet a cég életében. Egy ilyen programban való részvétel elvezethet ugyanakkor a továbblépés felé, amikor már a vállalat teljes működése a fenntarthatóság, az ESG irányába mozdul el. A szakember szerint érdemes elindulni ezen az úton, a jövő ugyanis a zöldítés irányába mutat.
Zöld és felelős vállalatoknak
Egyre többször kerül előtérbe a vállalati működés során az ESG-minősítés, amely környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontok alapján értékeli a cégeket. A fő fókuszokról Dávid Barbara, az AegisLegal ügyvédje, fogyasztóvédelmi és versenyjogi szakértő beszélt az eseményen.
A környezeti szempontok szerinti vizsgálat többek között azon intézkedésekre terjednek ki, amelyeket a vállalatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tesznek. A társadalmi szerepvállalás keretében azt értékelik, hogy milyen a vállalkozás emberi erőforrás gazdálkodása, illetve milyen a társaságon kívüli felelősségvállalási programokat kezdeményez cég. A vállalatirányítás területen kiemelt szempont a korrupciómentes működés, az átlátható szervezeti struktúra és a befektetők védelme.
Dávid Barbara a jó gyakorlatok bemutatása mellett azon trendek elkerülésére is felhívta a figyelmet, amikor a cégek csak zöldre próbálják festeni (Greenwashing) működésüket, amely alapvetően nem az. Ezek elkerülése érdekében az egyértelmű félrevezetésre utaló jelek – a valótlan állítás, a címkék jogosulatlan használata, egy termék pozitív tulajdonságainak a cég egészére történő kivetítése – kerülése mellett egyértelműen és konkrétan kell fogalmazni. Minimalizálni kell annak a lehetőségét, hogy a fogyasztó félreértse az üzenetet. Pontosan meg kell továbbá határozni azt az intézkedést, ami miatt zöldként értékelhető a program, az állításokat megfelelően alá kell tudni támasztani és kerülni kell a túlzásokat a szakember iránymutatása szerint.
A hitelminősítés a garancia a vevőknek
A vásárlók számára a kötvény minősítése kiemelten fontos – emelte ki előadásában Haás László, a BNP Paribas Bank korábbi vezérigazgatója, a Capital and Credit Partners vezérigazgatója. A szakember részletesen ismertetve a folyamatot hangsúlyozta, a hitelminősítés során a cégeknek arra kell koncentrálniuk, hogy a célkitűzések beépüljenek a vállalati gyakorlatba, hozzájárulva a cég fejlődéséhez. Az NKP-ban való részvételhez szükséges B+ hitelminősítést egy, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA által nyilvántartásba vett, felügyelt és az MNB által a jegybanki fedezetértékelés körében elfogadott hitelminősítő adhatja ki. Jelenleg öt ilyen szervezet van, ezek közül a kibocsátók 90%-a a Scope Ratings német minősítő céget választja.
