266 989 egyéni vállalkozó esett ki tavaly szeptembertől a kisadózó vállalkozások tételes adója alól a nyári törvényi szigorítása miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eddig nem tartotta fontosnak, hogy részleteket áruljon el a mintegy 450 ezer vállalkozás életét érintő jogszabályváltozások következményeiről, de most részletes adatokat küldtek a 24.hu portálnak, amelyekből nagyjából felvázolható, hogyan reagáltak a vállalkozók a megváltozó működési környezetre, és miért volt szükség a törvény átírására.

A kormány tavaly nyáron – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére – alaposan átszabta a kata-szabályozást, kitessékelve alóla a szolgáltatásukat nem magánszemélyeknek nyújtó, nem főfoglalkozásban működő egyéni vállalkozásokat, valamint a társas vállalkozásokat.

Az átállásra megszabott határidő napján, augusztus végén 444 041 egyéni és társas vállalkozás adózott a kata szerint – derül ki a NAV válaszából. Közéjük 411 718 egyéni vállalkozó tartozott. Ehhez képest 2023. január 1-jén 144 729 katás vállalkozást tartott nyilván az adóhatóság. Vagyis 266 989 vállalkozás volt kénytelen más megoldást találni az elmúlt hónapokban arra, hogy gondoskodjon a megélhetéséről.

Róluk is kaptak egy bontást a NAV-tól, amelyben bemutatják, hogy az opciók közül melyiket választották az érintettek. E szerint a többségük, 180 610 vállalkozás bement az átalányadózás alá. További 49 572 vállalkozás az általános szabályok szerinti adózást választotta, míg 36 807 vállalkozás megszűnt augusztus 31-én (közülük 11 424 vállalkozásnak eleve szünetelt a tevékenysége ebben az időpontban) – írják.

A szigorítás következményeként tehát a katázó egyéni vállalkozók 64,8 százaléka szorult ki a kedvező adminisztrációs és adózási lehetőséget kínáló rendszerből, a többiek meg tudtak felelni a változó feltételeknek (a NAV tájékoztatása szerint 17 194 vállalkozás szüneteltette január 1-én a tevékenységét azok közül, akik az új kata alá tartoznak) – teszik hozzá.

Az adatokból megtudták továbbá, hogy a katásokat érintő adóellenőrzések sem számukban, sem megállapításaikban nem tükrözik azt a hivatalos álláspontot, hogy tömegével csalták volna el a költségvetést megillető jogos adót (hiszen mindössze havi 50 ezer forintot fizettek a büdzsébe, miközben alkalmazottként ennél jóval többet kellett volna utalniuk utánuk a munkaadójuknak). A NAV 2022-ben 438 kata-adóalanyt vizsgált meg, ebből 35 adóellenőrzés volt, amelyből „27 esetben a vizsgálat számszaki megállapítással zárult”. Úgynevezett jogkövetési vizsgálatra 403 esetben került sor, melyek közül 22 zárult megállapítással. Vagyis a régi kata-tábor töredékéhez jutott el ebben a formában a NAV.

Fotó: StellrWeb/unsplash.com