Ha mindig érdekelt, hogy milyen volt a II. világháború előtti Budapest, ha sétáltál volna az egykori Kálvin téren, vagy betértél volna a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházba, akkor most egy különleges film segítségével megteheted.

Egy kreatív stúdió keltette életre Budapest eltűnt épületeit, melyek most nem csak fotóként bukkannak fel, hanem a képek filmmé változtak. A különleges animációs sorozat első részében – többek között – látható a régi Nemzeti Színház teljes pompájában, akárcsak a pesti alsó rakparton a Hungária Nagyszálló, az első, avagy régi Erzsébet híd, a Döbrentei téri Szent Demeter Templom, a Kálvin tér vagy épp a Lloyd-palota, ami a főváros legszebb klasszicista stílusú palotája volt.

De megmozdul a Dísz tér és a Szent György tér közötti területen lévő, 1879-82 között épült Honvédelmi Minisztérium épülete is. Kallina Mór terveinek leghangsúlyosabb eleme az óriási méretű, téglalapra szerkesztett kupola volt, melynek két oldalán állt Szász Gyula, a Háború és Béke allegorikus szobra. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett épületegyüttest 1949-ben rommá nyilvánították, elbontották, s csupán a Honvéd Főparancsnokság épületét tartották meg az első emelet magasságáig. A sorozat egyediségét az adja, hogy ezekről a helyekről most először mozdulnak meg a fotók.

Az Animatiqua stúdió szerint a film legnagyobb különlegességét az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy álló képet nézne, ráadásul egy olyan korszakba, ahol a legtöbben még nem is éltünk.

„Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel” – ez az Animatiqua kreatív stúdió mottója, akik álló képekből múltidéző filmet készítettek. Az ötlet Kondacs Andrástól, a stúdió alapítójától származik. „Több mint 15 éve élek Budapesten és azóta elvarázsolnak az épületek… Nyitott szemmel jártam a várost és feltűnt, hogy vannak szép, na meg kevésbé szép épületek. Azt is tudtam, hogy a II. világháború után alaposan megváltozott a városkép, elkezdtem utánaolvasni, és közben megelevenedtek előttem a gyönyörű paloták, terek” – mesélte Kondacs András.

Az animációsfilm-rendezőnek ekkor jött az ötlet, hogy egy olyan filmet készítsen, ahol meg tudja mutatni, hogy milyen értékes épületek álltak egykor a ma jól ismert utcákon, tereken. Az első részben, lokáció szempontjából olyan területeket választott ki, amelyeket mindenki jól ismer. Ahol naponta több ezer ember megfordul, ilyen a Kálvin tér, a Deák Ferenc tér vagy épp a Dunakorzó. András nem titkolt célja, hogy a kisfilmekkel az érzelmekre is hatni szeretne.

„A technológia, amivel ez a film készült, Magyarországon nem megszokott, általában a hollywoodi filmeknél vannak ilyen trükkök. Egy videóból bármikor tudunk állóképet csinálni, de fordítva ez nem igaz. Egy fényképből videót csinálni már komolyabb technikai tudást igényel” – mondta Kondacs András, aki úgy véli, inkább a művészi keresgélés volt hosszadalmas, a gyártási fázis már könnyen ment a csapat számára.

A filmek forrásához a Fortepan képeit használták fel, mivel őket találták a legmegbízhatóbb és leghitelesebb forrásnak.

Bár az első film még csak most készült el, a sorozat következő részéről elárulta a terveket. „A második rész amolyan detektívregény-szerű lesz. Mind zenében, mind dramaturgiájában a detektíves filmek hangulatát fogja megidézni, és lehet majd nyomozni, hogy mi, miért és hogyan tűnt el. A mi célunk nem csak az, hogy szórakoztassunk, hanem, hogy értéket és tudást adjunk” – tette hozzá az animációsfilm-rendező.

„Ez egy sorozat része lesz. Dupla trilógiában gondolkozunk, azaz 2×3 részben, mert nem csak az eltűnt épületeket, hanem az épületrészletek – kupolák, lépcsőházak, teraszok – is csodálatosak. Elsőre olyan épületeket vettünk alapul, amelyek hiánya talán a legfájóbb az embereknek” – mondta a rendező.

A film első része december 17-től elérhető az Animatiqua Youtube-csatornáján, valamint a Facebook- és a LinkedIn-oldalaikon is.