Főként a környezetvédelmi megfontolások táplálják a töretlenül magas hazai vásárlási hajlandóságot. A nemzetközi trendnek megfelelően, a beszerzési ár mellett a töltési lehetőségek hiányát érzik a magyar autótulajdonosok a legfőbb problémának, amikor új autó beszerzésekor az elektromos autókat is számításba veszik.
A tavalyi év során, a világjárvány miatti ideiglenes értékesítési visszaesést követően, ősszel fordult elő először a történelemben, hogy több elektromos vagy részben elektromos új autó talált gazdára Európában, mint ahány dízel meghajtású személygépkocsi. Magyarország az egyik, ha nem a legpezsgőbb elektromosautó-piac Kelet-Európában, a régióban mért legmagasabb tölthető gépjármű (BEV és PHEV, azaz a teljesen elektromos autók és az áramhálózatról is tölthető hibridek) részesedéssel. A teljes hazai autópark jelenleg 2%-át teszik ki az ilyen meghajtású járművek, megelőzve ezzel többek között Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország piacát is. A 2020 utolsó negyedévénél szerényebb idei értékesítési adatok ellenére töretlen az alternatív hajtású autók népszerűsége (forrás: EV-Volumes és Jato Dynamics).
Az Ipsos februári alapozó e-Mobility kutatásában megvizsgálta, hogy milyen fogyasztói motivációk állnak az elektromos hajtású technológiák jól látható lakossági támogatása mögött, és milyen szintű általános ismeretekkel rendelkeznek a hazai potenciális e-autó vásárlók.
Ahogy a fent említett, 2%-os becsült autópark részesedés is jelzi, az elektromos meghajtású autók egyelőre szűk fogyasztói kör számára számítanak ismertnek hazánkban, így jelentős használati tapasztalat még nem áll a fogyasztó prekoncepciók mögött. Ahhoz képest, hogy minden harmadik autóvezető gondolja úgy, hogy elegendő ismerettel rendelkezik az elektromos autókról, az autóval rendelkezők körülbelül mindössze tizede próbált ki legalább rövid távon valamilyen típusú e-autót.
ÁBRA: általános attitűd (saját autóval rendelkezők, N=106 │ teljes 16+ lakosság, N=550)
A kipróbálási arány a fiatalok és a diplomások körében kiemelkedően magas, de területi összehasonlításban a főváros autóhasználói is az átlagnál nagyobb valószínűséggel vezettek már alternatív hajtású autót.
Személyes használati tapasztalattól függetlenül, az e-autózás imidzse rendkívül erős hazánkban, amit főként a technológiához társított pozitív környezeti hatások táplálnak: a magyar autóvezetők álláspontja szerint az elektromos autók csökkentik a helyi légszennyezést (82%-os említés), és a hagyományos hajtású autókhoz képest kevésbé kártékonyak (74%).
ÁBRA: az elektromos autókhoz társított asszociációk (saját autóval rendelkezők, N=106 │ teljes 16+ lakosság, N=550)
Ami a korábban már kritizált beszerzési árat, és a teljes élettartamra vetített használati költségeket illeti, egyelőre körülbelül egynegyedes kisebbség véli úgy hazánkban, hogy a környezetünkön túl a pénztárcánkat is kímélik ezek a modern mobilitási technológiák (29%).
Az Ipsos 2017 májusi kutatása után idén újra felmérte, hogy a potenciális vásárlók mekkora valószínűséggel mérlegelik e-autó beszerzését a következő 1-2 évben. A kapott eredmények szerint nem csak a saját autóval rendelkezők, illetve az autóvezetők, de a teljes lakosság bázisán is nagyon magas a vásárlási hajlandóság, akárcsak ezelőtt négy évvel (86% vs. 92%)
ÁBRA: elektromos autó vásárlási hajlandóság (aktív autóvezetők, N=317 │ saját autóval rendelkezők, N=106)
A kutatás részleteiből kiderül, hogy főként a férfiak, az újdonságokra, innovációkra nyitott diplomások mutatnak nagy érdeklődést az e-autók irányában. Már jóval meglepőbb eredményként szolgál, hogy a jelenleg gázolaj üzemű autót használók intenzívebben szemezgetnek az alacsony kibocsátású alternatív motorokkal, mint benzines társaik.
A kutatás kitért a döntés mögötti motivációkra is, amely vizsgálat szerint az e-autók mellett szólnak a környezetvédelmi szempontokon túl (83%) az alacsony, vagy alacsonynak vélt működési költség (74%), illetve egyéb ösztönzők és támogatások is.
ÁBRA: elektromos autó vásárlását ösztönző tényezők említése (vásárlást mérlegelők bázisán)
A vezetési élmény és zajkibocsátás (az alacsony kipróbálási aránnyal összefüggésben) jelenleg nem számítanak döntő érveknek, továbbá (részben a technológia újszerűségének köszönhetően) a várható jármű élettartamra is aránylag kevesen alapoznának.
Ezzel szemben az elektromos autó vásárlását ugyanazok a tényezők akadályozzák Magyarországon, mint a világ bármely más piacán. Az első számú barrier továbbra is az ilyen hajtású járművek vételára, ami a potenciális vevők kétharmadát tartja vissza e-autó vásárlástól.
ÁBRA: elektromos autó vásárlását gátló tényezők említése (vásárlást nem mérlegelők bázisán)
A második legjelentősebb akadály a töltési lehetőségek vélt szűkössége (58%), míg a harmadik helyen az elektromos üzemben megtehető távolság vélt vagy valós elégtelensége áll (47%). Az Ipsos mérése szerint a potenciális felhasználók harmada továbbra is 500 km feletti, további 50% pedig 200 km feletti elektromos hatótávot várna el, még ha a napi használatot jellemző utazási távolságok nem is indokolnak ilyen magas értékeket. Az autóval rendelkezők 42%-a ugyanakkor azt vallja, hogy vezetési szokásainak már megfelel az EV-k mostani hatótávja is.
A vélt előnyök és hátrányok vizsgálatakor – bár a 2017-es állapothoz képest jóval kevésbé, de továbbra is – erőteljesen kirajzolódik az ismeretek hiányából, tapasztalatlanságból eredő hiedelmek jelenléte: az autóvezetők, és legfőképp az autótulajdonosok jelentősen eltérő szempontok mentén formálnak véleményt, mint a teljes 16 év feletti lakosság. Egy közös, és egyben nagyon fontos következtetés ugyanakkor minden célcsoporton levonható: az elektromos autózás nagy társadalmi támogatással bír hazánkban.
A kutatás további részleteiért keresse az Ipsos szakértőit!
