Ez lehetővé teszi, hogy a nyomtatott és internetes sajtótermékek kiadói az általuk készített tartalmakat sokféleképpen használó, és ebből jelentős bevételekhez jutó platformoktól méltányos ellenértéket kapjanak.
A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös jogkezelőként, a csatlakozó kiadók érdekeit egységesen és hatékonyan érvényesítve vesz részt a szükséges díjazási megállapodások megalkotásában, majd a jogdíjak beszedésében.
A sajtókiadók társadalmi és gazdasági szerepe Magyarországon is kiemelkedő
Az általuk előállított tartalmak létrehozása pedig jelentős anyagi befektetésekhez kötődik. Az egyre jelentősebb internetes hirdetési bevételek eközben nagyrészt az ezeket a tartalmakat sokféleképpen megjelenítő, de azok létrehozásában semmilyen szerepet nem játszó nagy internetes platformoknál jelennek meg. Ezen a helyzeten kíván változtatni az Európai Unió digitális szellemi jogokat védő irányelve (DSM irányelv) és a magyar szerzői jogi törvény ahhoz illeszkedő módosítása. A sajtókiadói szomszédos jog létrejöttének köszönhetően a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál, a platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
„Megteremtődött a lehetőség, hogy a kiadók megfelelően védhessék és monetizálhassák tartalmaikat, így az innovatív, sokszínű és professzionális újságírásra fordított anyagi és szakmai erőfeszítéseik haszna ne csak külső szereplőknél jelenjen meg. A csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést. Piaci súlyát tekintve, a hazai kiadói társadalomnak már több mint 70%-a csatlakozott a rendszerhez” – jelentette be Hivatal Péter, a Repropress elnöke.
A Repropress partnere a közös jogkezelés előkészítésében, a sajtókiadók szakmai szervezete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). „A jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és immáron megteremheti a lehetőséget arra, hogy a kiadók több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. Európai szinten is komoly munka zajlik ezen a területen, és a hazai kiadóknak is eltökélt szándéka, hogy önkéntes közös jogkezelés formájában működjenek együtt, így juttatva érvényre a törvény által megalkotott keretrendszerben az érdekeiket. Az olvasók internetre vándorlásával párhuzamosan az online térben nem jön létre számottevő bevétel, miközben a tartalomelőállítás egyre drágul. Az online tartalmak olyan haszonélvezői, mint a Google kereső és a Facebook közösségi platform, eddig nem fizettek a kiadói tartalmak használatáért, miközben a kiadói tartalmakra és adatokra építették rá saját hirdetési üzletágukat. Az új sajtókiadói jog utat nyitott egy igazságosabb, versenyképesebb és innovatívabb online ökoszisztéma felé, ahol nem pár domináns szereplő diktál” – mondta Kovács Tibor, az MLE elnöke.
A kiadói szomszédos jog intézménye és annak közös jogkezelésben való hatékony érvényesítése lehetővé teszi, hogy a médiatartalmak előállítói és a globális technológiai platformok új, minden fél számára előnyös, partneri viszonyban működjenek együtt a médiafogyasztók, a felhasználók érdekében – írják.
Fotó: Scott Graham/unsplash.com
