A képviselők kedden elfogadták az Erasmus+-t, az Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját.
A program már eddig is jelentős szerepet játszott az európai identitás formálásában. Ezúttal közel kétszer akkora költségvetésből gazdálkodik, mint az előző hétéves időszakban: a különböző forrásokból származó finanszírozási keret összesen több mint 28 milliárd euró lesz, szemben a korábbi 14,7 milliárd euróval. A képviselőknek a Tanáccsal folytatott tárgyalások végső szakaszában sikerült 1,7 milliárd euróval megtoldaniuk a program keretét.
Még több lehetőség a részvételre
Az új Erasmus+-t az eddiginél sokkal többen vehetik igénybe. A Bizottságnak és a tagállamoknak ki kell dolgozniuk annak módját, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorlói hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai.
Akik nem tudják fedezni a programban való részvétel indulóköltségeit (például a vonatjegyet vagy a szállást), kiegészítő támogatásban részesülhetnek, illetve adott esetben előleget kaphatnak. Nem lehet pályázatot elutasítani arra hivatkozva, hogy túl magas költségekkel jár, ha az extra költségek a program inkluzív jellegét szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel.
Külföldi tanulás felnőtteknek
A megújult Erasmus+ program keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban. A hallgatók életkortól és háttértől függetlenül új készségekre tehetnek szert, amelyeknek szakmájukban és a mindennapi életben is hasznát tudják majd venni. Különösen igaz lesz ez most, amikor a zöld és digitális átállás, valamint a koronavírus-világjárvány miatt nagy változások várhatók a munkaerőpiacon.
Megkönnyített részvétel, kisebb környezeti teher
A felhasználóbarát informatikai rendszereknek köszönhetően leegyszerűsödik és kevesebb papírmunkával jár majd a pályázás. A programon belül pedig külön rendszer működik majd a kisebb szervezetek, például ifjúsági egyesületek és sportklubok támogatására.
Az EU célkitűzéseihez igazodva a program többet fordít majd a környezet védelmére és saját környezeti lábnyomának csökkentésére, például klímabarát közlekedésre ösztönzi a résztvevőket.
Innovatív oktatási modellek
Mostantól a DiscoverEU kezdeményezés is az Erasmus+ alá tartozik. A program ingyenes utazási igazolványt ad a fiatalok kezébe ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak például egy intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásra, és megtapasztalhassák Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét.
Szintén a külföldi tapasztalatszerzést segíti az Európai egyetemek kezdeményezés, amellyel a hallgatók több uniós országban is folytathatnak tanulmányokat diplomájuk megszerzéséhez. Emellett „szakképzési kiválósági központok” is létrejönnek, hogy a helyi szakképzést bekapcsolják a készségfejlesztés nemzetközi hálózatába. További információk ezen a linken találhatók.
A képviselők szerint
„Az Erasmus+ az egyik olyan uniós program, amelynek jelentősen megnőtt a költségvetése. Tartalma több tekintetben is lényegesen megváltozott, hogy még jobban erősíteni tudja az európaiakban az összetartozás érzését, és javítsa munkaerőpiaci esélyeiket. A Parlament szorosan figyelemmel fogja kísérni a program végrehajtását, hogy az Erasmus+ valóban inkluzívabb legyen, és minél több ember számára biztosítson lehetőségeket”- mondta Milan Zver (EPP, Szlovénia), a jelentésért felelős képviselő.
„Az Erasmus+ egy európai sikertörténet, amely most tovább folytatódhat. A program összeköti a különböző hátterű embereket, s így hozzájárul egy valóban európai közösség létrehozásához. A világjárvány hatalmas akadályt jelent a fiataloknak és minden tanulni vágyónak, nem is beszélve a társadalom peremére szorult csoportok tagjairól. Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy Európa segítő kezet nyújtson nekik életük kiteljesítéséhez, egymás megismeréséhez. Ebből senki sem maradhat ki. Pontosan ezt próbáljuk megvalósítani az Erasmus+ új fejezetében” – tette hozzá Sabine Verheyen (EPP, Németország), a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke.
A vita magyar felszólalói
Bocskor Andrea (független)
Kósa Ádám (független)
A következő lépések
A programot kedden fogadta el a Parlament. Az új Erasmus+ az előző programidőszakról való zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében már 2021. január 1-jén elindult: a Bizottság és számos tagállam már elindította a pályázati eljárásokat és közzétette a pályázati felhívásokat.