A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 utolsó negyedévében naponta átlagosan 5 óra 15 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 34 percet, míg a férfiak 4 óra 54 percet. A műsorfogyasztásunk minden tizedik percét hírekre, és minden ötödik percét reklámokra illetve műsorajánlókra fordítottuk. Naponta átlagosan közel 40 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 148 db reklámfilmnek felelt meg.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket. A legnagyobb növekmény az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél jelentkezett: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt. A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.
Tematikus csatornák közönsége
A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.
A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.
A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.
Műsorfogyasztás
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3]. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.
A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.
A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).
Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.
Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke enyhe csökkenést mutat: 2020 utolsó negyedében 0,23, 2019-ben 0,24, két évvel korábban pedig 0,26 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát
[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)
[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében
[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma
[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében
