A piaci bővülés üteménél kétszer gyorsabban nőnek a magyarországi zöldautó eladások. Január és június között Magyarországon összesen 3778 részben vagy teljesen elektromos autó talált gazdára, ezek közül a legnépszerűbbnek 637 darabbal a hibrid elektromos Toyota C-HR bizonyult, amit alig lemaradva 617 darabbal a hibrid elektromos Toyota RAV4, majd 531 darabbal a hibrid elektromos Toyota Auris követ. A TOP3-ba így a Toyotán kívül más márka modellje nem fért be, miközben a piacon 21 gyártó 89 részben vagy teljesen elektromos modellje elérhető.
Mind a magánvásárlók, mind a vállalati flottavásárlók körében szárnyalnak Magyarországon a zöld autók értékesítései, az idei év első félévében 3778 részben vagy teljesen elektromos autó talált gazdára hazánkban: tavaly egész évben 4768 zöld autót adtak el itthon, időarányosan tehát ez 58%-os növekedést jelent, miközben az teljes hazai újautó piac csupán 27,7%-al bővült. A zöld autók látványos sikere elsősorban a külső töltést nem igénylő, és így valóban praktikusan használható, ugyanakkor a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemben közlekedő hibrid elektromos autók sosem látott népszerűségének tudható be. A 2018 első félévében a hazai zöld autó eladások 75%-át tették ki a hibrid elektromos (HEV), 10%-át az egy addicionális akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére képes plug-in hibrid elektromos (PHEV), és további 15%-át az akkumulátoros elektromos (BEV) autók. Utóbbiak viszonylag magas száma jelenleg még korlátozott használhatóságuk ismeretében némileg meglepő lehet, a képet azonban valamelyest torzítják az elektromos autókra vonatkozó állami beszerzések. Utóbbiak kapcsán egyébiránt a napokban érkezett egy bejelentés, miszerint az állam EU-s forrásból idén további 9 milliárd forint értékben tervez beszerezni további akkumulátoros elektromos autókat, ami egy részről üdvözlendő, más részről viszont éppen a korlátozott használhatóság, illetve az állami vállalatok, kormányzati szervek és közszolgálatok szélesebb körű tapasztalatgyűjtése érdekében nem ártana, ha bekerülnének a keretbe a hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, és akár a hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók is (utóbbi révén európai és világszinten is azonnal az élmezőnybe ugranánk).
Annak ellenére egyébiránt, hogy meglehetősen széles a hazai piacon a zöld autók kínálata, hiszen 21 márka összesen 89 (45 hibrid elektromos, 34 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modelljéből választhatunk, az teljes első féléves magyarországi értékesítési statisztikák két márka, a Toyota és prémium márkája, a Lexus elképesztő dominanciáját mutatják: együtt a hazai zöld autó eladások 69%-át (a Toyota 60%-ot, a Lexus 9%-ot) jegyzik. Mindez persze nem is csoda annak ismeretében, hogy a két márka jegyzi a piac legszélesebb, 16 modellből álló (8 Toyota és 8 Lexus) hibrid elektromos modellportfólióját, aminek köszönhetően a Toyota Magyarországon mára 40%-ban, míg a Lexus 95%-ban értékesít hibrideket.
A hibrid elektromos hajtás (HEV) mindent visz
![]()
A január és június között idehaza eladott 3778 zöld autó közül 2852 darab, azaz 75% volt hibrid elektromos, jól mutatva, hogy a valóban praktikusan használható zöld autókat kereső magánvásárlók és vállalatok ebben látják az élhető környezetbarát választást, és a környezetszennyező dízel értékesítések mélyzuhanásával az alternatív zöld hajtások irányába forduló vásárlók között ez a legkedveltebb választás. A TOP10 zöld autóból 8 volt hibrid, ebből pedig 6 volt Toyota és Lexus: az első négy helyen a Toyota C-HR, a Toyota RAV4, a Toyota Auris és a Toyota Yaris hibrid változata végzett, a hatodik helyen a hibrid Lexus NX, a nyolcadikon a hibrid Lexus RX futott be.

A plug-in hibrid elektromos hajtás (PHEV) egyelőre keresi a helyét
![]()
Az első félévben mindössze 369 plug-in hibrid kelt el Magyarországon, a TOP10 zöld autó pedig közé egyetlen ilyen modell sem fért be. Ennek egyik oka, hogy a plug-in hibridek optimális használata a külső töltés révén a felhasználói szokások megváltoztatását igényli, miközben viszonylag alacsony, modelltől függően mindössze 25-50 km-es garantáltan elektromos hatótávért cserébe jellemzően elég magas felárral kell számolnunk. A plug-in hibridek mellett döntőket jellemzően az azokra (egyelőre) még járó zöld rendszám motiválja, miközben több tanulmány tanúsága szerint a legtöbb ilyen autót nem töltögeti tulajdonosa, hanem egyszerűen full hibridként használja, ilyenkor azonban az akkumulátor plusz súlya miatt kevésbé zöld autó, mint a full hibrid.

Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) iránti keresletet egyelőre az állami megrendelések hajtják
![]()
Az akkumulátoros elektromos autókra jellemző hosszú töltési idő és korlátozott hatótáv ismeretében érhető, hogy nem tolonganak értük a valódi vevők, az ennek ellenére elért 15%-os részesedésük a hazai zöldautó eladásokból az állami beszerzéseknek köszönhető. A TOP10 zöld autó közép két akkumulátoros elektromos modell fért be, az ötödik és a hetedik helyen, épp az a két modell, amely az állami beszerzések elsőszámú kedvezményezettje. Valódi széles körű elterjedésükre a szilárdtest akkumulátorok érkezéséig még várni kell, az áttörés a jelek szerint itt is a Toyotától várható majd.

A hidrogén üzemanyagcellás elektromos autókra (FCEV) még várni kell
Az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás autók forgalmazása még nem kezdődött meg hazánkban (egyébiránt e technológia vezető fejlesztője is a Toyota, amely a Mirai néven bemutatott sorozatgyártott személyautó mellett targoncát, buszt és teherautót is kínál ). A szakpolitikai előirányzás ugyanakkor 2020-ra 2 darab, 2025-re 5 darab, 2030-ra 14 darab hidrogén töltőállomással számol Magyarországon, így remélhetőleg néhány éven belül ezek az autók is a hazai utcakép és zöld autóállomány részét képezik majd.
