Karriered során több iparágban megfordultál, és most már több mint másfél évtizede dolgozol az E.ON-nál. Mi vonzott erre a területre?

Az elején az volt a vonzó az E.ON-ban, hogy intellektuális kihívás volt számomra, hiszen nagyon összetett az iparág, mindennek az alfája és omegája, amikor csatlakoztam hozzá, pont akkor bővült a magyar cégcsoport, megkaptuk az E.ON márkát és annak hazai bevezetése volt az első feladatom meg a Kommunikációs Osztály felállítása, jó szakemberekkel való feltöltése. Ezután pedig nem tudok egy olyan évet mondani, amelyikre ne jutott volna számos különleges kihívás! A közműként és hatóságként működő cég modern energiavállalattá válásának útja tele volt izgalmas szakmai feladatokkal, az ügyfélközpontúság, innováció, portfolió átalakulás, üzletágak felépítése/leválasztása, hálózat fejlesztése és állatbaráttá tétele, a COVID alatti működésfolytonosság, háború, energiaválság, fenntarthatósági működésre és zöld energiára, energia megoldásokra való átállás, stb. Itt soha nem érzed rutinnak a munkádat, mert mindig fejlődünk, tanulunk, állandóan a legjobbat kell magadból adni ahhoz, hogy az új feladatokra jó szakmai megoldások születhessenek.

Az energia olyan, mint az oxigén, természetesnek vesszük, ha van, és csak akkor jut eszünkbe, ha hiány van, vagy hiány lehet belőle. Hogyan változott az E.ON üzeneteinek fókusza az elmúlt másfél évtizedben?

Hát először minden unalmas volt, ami energetikáról szólt, ezért a figyelemért kellett küzdeni, hiába volt az ismertség majdnem 100%-os szinten, pont az evidencia miatt nehéz volt relevánssá válni. Utána nem kisebb célt állítottunk magunk elé, mint hogy egy love brand márkához közelítően szerethetőséget, elfogadhatóságot építsünk. Közben, mivel az iparág megváltozott és a consumerből prosumer lett, és az ügyfél egyre inkább az energetikai döntéseit maga hozhatja meg, így a megoldások bonyolultságát kellett közérthetővé tenni, hogy minél jobban elterjedhessenek a jó megoldások pl. elektromos közlekedés, napenergia. Ezt követően a fenntarthatóság került fókuszba és most idén egy új üzenettel fogunk megjelenni, ami a felelősségvállalásról szól.

A fenntarthatóság kérdése több mint hatvan éve foglalkoztatja a kutatókat, de csak az elmúlt bő egy évtizedben került a mainstream témák közé. Könnyebb vagy nehezebb ma releváns kommunikációt folytatni a fenntarthatóságról, mint egy évtizede?

Szerintem sokkal könnyebb, viszont el is laposodott közben a téma, mert sokszor a felszínt kapargatják a kommunikációval. Már nem bevállalható nem fenntarthatónak, nem zöldnek lenni, ezért megnőtt a greenwashing, és gyakran csak a címszavak felsorolása folyik: körforgásos gazdaság, klímaváltozás, biodiverzitás, erőforrás korlát. Mivel az energia iparág nagy hatással bír a fenntarthatóságra, klíma kérdésekre, ezért mi más oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, igyekszünk közérthetően beszélni róla felelősségünk teljes tudatában és pozitív hangsúllyal, mert mára a klímaszorongás sajnos nagyon elterjedt. Rendkívül széles palettán kommunikáltunk rendezvénytől a kulturális együttműködésen keresztül a kampányokig, nagyon örültem neki, amikor az E.ON dobogós lett a zöld vállalatok rangsorában itthon, de a nemzetközi E.ON csoport is számos kiváló minősítést, elismerést kapott ebben a témában.

Számos elismerés fűződik a nevedhez, mint például a Greenovációs díj, a European CSR Award, az Arany Penge vagy a Golden Hammer. Melyikre vagy a legbüszkébb?

Én mindig örülök, ha elismerést kap valamelyik munkánk, de legbüszkébb a csapatomra vagyok, mivel minden egyes kiemelkedő teljesítmény mögött emberek állnak. Ők teszik oda magukat, ők akarnak többet és jobbat, időt és energiát áldoznak saját magukból ahhoz, hogy kiemelkedő szakmai munkát végezzenek. Én ebben támogatni tudom őket és esetleg inspirálni!

Új kampányotok arra biztatja a fogyasztókat, hogy merjenek megújulni. Mennyire fogékony a célközönség erre az üzenetre?

Hát, ha körbe nézünk ebben a világban, másról se szól szerintem, mint a megújulásról. Azok lesznek a jövő nyertesei, akik bátrak, nem félnek a kihívásoktól, mernek felelősen kockáztatni, változtatni és akár apró lépésekkel, de haladnak a céljaik felé, mindezt állandóan változó paraméterek között. Ez akár félelmetes is lehetne, de pont ezért mondtuk, hogy a változás kisebb lépésekkel kezdődik és mindenki a saját erejéhez mérten haladjon. Mi ebben elöl járunk, mert az átalakulást, megújulást, folyamatos fejlődést és tanulást a mindennapok során együtt éljük meg. A pozitív hatás gyakorlásában és a változás eredményességében szerintem hinni kell, mert a VUCA világban ez nagy támasz tud lenni a kitartáshoz, ami ezen az úton kell.

Pár nap múlva előadást tartasz a Márkaépítés 2024 konferencián. Legyél kicsit a saját témád prókátora. Miért érdemes meghallgatni ezt a prezentációt?

Sokan kérdezik tőlem, hogy annyi karrier út után hogyan tudtam ennyire megszeretni az energiaipart, mi köt le, mi benne az érdekes. Még többen kérdeznek tőlem hálózati, termék vagy összetett energetikai téma kapcsán véleményt. Vagyis visszatérve a kérdések legelejére, ez már nem egy unalmas iparág, hanem nagyon izgalmassá vált sokak számára, és mindenki talál hozzá kapcsolódási pontot. Ez az év újra nagyon izgalmas lesz, szívesen adok belőle ízelítőt a konferencián, bár sajnos csak később fogjuk bemutatni az idei szakmai irányunkat, mely a nemzetközi E.ON csoporttal együtt haladva bontakozik majd ki.

Az OPTEN 2021-ben publikált felméréséből kiderül, hogy a hazai vállalkozások egyre kevesebb része éri meg az ötéves születésnapját. Hogy a cégek túlélési aránya mennyit romlott az évek és évtizedek folyamán, jól mutatja, hogy 2000-ben még az újonnan induló vállalkozások több mint 85 százaléka érte meg az ötéves alapítási évfordulót, 2021-re ez az arány 70 százalék alá esett.

„A romló tendencia nemcsak az ötéves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A tízéves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de tizenöt éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés. A húszéves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia” – írta felmérésében az opten.hu.

Ezt a folyamatot gyorsítják fel az olyan külső tényezők, mint a Covid-19, a háború, az energiaválság, a szuperinfláció. Ezekre az eseményekre azonban a vállalkozóknak és cégtulajdonosoknak nincsen közvetlen hatása. De az már a cégtulajdonosokon múlik, hogy mennyire készülnek fel a válságokra, milyen kompetenciákat fejlesztenek és hogyan hasznosítják az egyre elérhetőbbé váló innovációkat. Vagyis a versengést vagy az együttműködő üzleti kultúrát választják-e.

Fórum és KO-OK: Két üzleti podcast műsor kíváncsi vállalkozókra szabva

Július 5-én debütál a Business Flow 8 üzleti közösség Podcast csatornája, ahol két műsortípussal találkozhatnak a hallgatók. A Fórum a vállalkozói közösség legégetőbb problémáira és kérdéseire keresi a választ Gundel Takács Gábor és három meghívott vendége közreműködésével.

A havonta három alkalommal jelentkező Fórumban olyan témákat boncolgatnak majd, mint a mesterséges intelligencia integrálása a vállalkozásba, az ügyfélszerzés három generáció szemén keresztül, a vállalkozói gondolkodásmód vagy a hatékony értékesítés stratégiák és a vállalkozói magány.

A vendégek között olyan nagyágyúk is felbukkannak, mint a húszéves televíziós múlttal rendelkező Szalay Ádám és a marketing fenegyerekeként elhíresült Sipos Zoltán, de – többek között – Lévai Richárd, Baranyai Dávid, Diczenty-Peti Balázs, Tarsoly Norbert és Weiser István is a későbbi adások aktív résztvevője lesz.

A podcast-sorozat másik műsora, a KO-OK a vállalkozói storytelling új szintje, amely mélyinterjú formátumban mutat be elgondolkodtató és felemelő vállalkozói történeteket. Ezek a beszélgetések rávilágítanak arra, hogyan lehet emberileg és üzletileg is újrakezdeni egy csődhelyzetet vagy problémás karrierváltást követően. Az adásokból a hallgatók lenyűgöző vállalkozói életutakkal ismerkedhetnek meg és választ kapnak olyan kérdésekre is, hogy hogyan állhatnak talpra azután, hogy gyakorlatilag kiszervezik alóluk a cégüket, vagy miért és hogyan érdemes akár a családi tartalékok felélésével is megkockáztatni egy majdnem 360 fokos karrierváltást.

A vállalkozók magyar hangja: Gundel Takács Gábor

A Business Flow 8 Podcast csatorna elindításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy egy hiteles, szakmailag felkészült, emberi hang szóljon a vendégekhez és hallgatókhoz egyaránt. Gundel Takács Gábor egy percig sem hezitált, amikor elfogadta a Fórum és a KO-OK podcast műsorok házigazdai szerepét.

„A saját vállalkozói tapasztalataim, kudarcaim is megmutatták, hogy milyen buktatókkal kell szembenézni egy vállalkozás alapítása és működtetése során. Az általános tapasztalat az, hogy az ember befizeti a tanulópénzt egy esetleges bukást követően, ám ezzel a podcast-sorozattal szeretnénk azt is megmutatni, hogy ez nem feltétlenül szükséges, hiszen nagyon hasznos tapasztalatokat kaphatunk más vállalkozások példáját látva. A podcast-sorozat segít bemutatni a típushibákat, legyen szó akár a gyakorlati dolgokról, vagy a mentalitás- és attitűdbeli hibákról. Hasznos és izgalmas beszélgetések lesznek ezek érdekes vendégekkel, amely nemcsak a kezdő vállalkozásoknak nyújthatnak segítséget, de azoknak is, akik esetleg belebuktak a vállalkozásukba és szeretnék újrakezdeni” – mesélte a műsorral kapcsolatban Gundel Takács Gábor.

A Fórum első adása június 15-től elérhető YouTube-on, Spotifyon és a Mex Rádión, az első KO-OK adás pedig július 6-án érkezik a platformokra.

Tektonikus változásokat látunk az élet minden területén, fegyverkezés, háborús feszültség, régi konfliktusok kerülnek újra előtérbe, miközben újak is keletkeznek. Még meg sem emésztettük a Covid fizikai és mentális hatásait, mikor jött az újabb sokk, energiaválság, infláció, nyersanyagok, ellátási láncok problémái, és ezeket súlyosbítja, hogy a jövővel kapcsolatos aggodalmaink is csak felerősödnek: klímaváltozás, elsivatagosodás, a mesterséges intelligencia kihívásai… A brandinget ezúttal a nagy globális folyamatok tükrében igyekszünk körüljárni, úgy, hogy megmutassuk a „big picture”-t, a világban zajló folyamatok értelmezési keretét, de egyúttal gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kapjunk a mindennapokhoz.

Csütörtök reggel közöljük a délelőtti programot. A gyors döntéssel most pénzt takaríthat meg!

Az Egg Fee időszak február 20-ig tart. Kattintson az alábbi linkre, és regisztráljon most!

Neverending Change konferencia

A kínai illetékeseknek azt kell eldönteniük, hogy támogassák-e az ingatlanszektort, és ha igen, akkor mikor és hogyan. A jelenlegi energiaválság miatt minden kormánynak el kell gondolkodnia arról, hogy miképpen fogja csökkenteni a volatilitást, melyet a zöld átállás fog előidézni. Összességében arra számítanak a Fidelity-nél, hogy a döntéshozók 2022-ben igazi 22-es csapdájában találják majd magukat.

A stagfláció egyre nagyobb kockázatot jelent

Kék: Globális inflációs meglepetési index Narancs: Globális gazdasági meglepetési index

A világgazdaságon 2022-ben még érezhetőek lesznek a Covid-járvány utórezgései (feltéve, hogy nem bukkan fel egy még az eddigieknél is veszélyesebb vírusvariáns), ezután a betegség pandémiából endémiává, vagyis az élet kezelhető, de állandó részévé válik majd. Az alacsonyabb átoltottságból adódóan a fejlődő országok ebben vélhetően némi késéssel követik majd a fejlettebb régiókat. A jegybankok arra számítanak, hogy miután a kereslet/kínálati viszonyokban kialakult komoly egyensúlyhiány fokozatosan megszűnik, az inflációs nyomás is alább hagy majd.

Az infláció makacs lesz

A Fidelity szakértői úgy vélik, hogy ebben a ciklusban az infláció tartósabb lesz a vártnál, és több olyan tényező is van, melyek hatására nem fog visszaesni a Covid előtti szintre, még akkor sem, ha a járvány már nem okoz több fennakadást. E tényezők közül a legalacsonyabban fizetett szakmákban várható jövedelemnövekedést, az USA lakhatási költségeinek emelkedését, az inflációs várakozások megugrását és a klímaváltozáshoz kapcsolódó szabályozókat érdemes kiemelni.

A jelentős adósságterhek és a demográfiai trendek által előidézett strukturális dezinflációs hatások továbbra is fennállnak, de az inflációt fokozó ciklikus erők inkább tartósak, mint átmenetiek lesznek.

A jegybankok már kezdik szembe találni magukat a 22-es csapdájához hasonló kérdésekkel, melyek lényege, hogy a növekedést támogassák-e, vagy az előirányzottnál magasabb infláció megfékezésére helyezzék-e a hangsúlyt. A hibahatár nagyon szűk, ami megnöveli a döntéshozatali folyamatok során elkövetett hibák kockázatát.

Ha az utóbbit választják, akkor a Fed és az EKB – melyekre nagy nyomás hat, hogy a reálhozamokat a negatív tartományban tartsák, ezzel is támogatva a jelenlegi fiskális „pipettából etetést”, melyhez általánosan rendkívül magas adósságterhek párosulnak – azt fogja tapasztalni, hogy az infláció kordában tartása során is korlátozott lesz a mozgásterük. Az USA-ban és Európában 2022-ben, a járványhoz kapcsolódó intézkedések visszavonásával együtt megszűnik a fiskális támogatás. Ugyanakkor a költségvetési hiányok továbbra is jóval magasabbak lesznek, mint a Covid előtt voltak, mivel a monetáris politika az utóbbi időben a strukturálisan magasabb állami kiadások felé mozdult el.

Az átállás költségeinek kezelése

Az alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való áttérés gigászi feladat, ezért persze előfordul, hogy bizonyos fontos termékek esetében a kereslet meghaladja a kínálatot addig, amíg a strukturális tőkeberuházási trendekbe be nem épülnek a magasabb karbonárfolyamok. A jelenlegi energiaválság jól mutatja, hogy ennek milyen áttételes hatásai lehetnek a régi és az új gazdaság által előállított termékek árára, főleg amikor a raktárkészletek kezdenek kimerülni.

Az egyes kormányoknak most világszerte egyensúlyban kell tartaniuk a magasabb jelenlegi árak politikai hátulütőit az esetleg túl lassú reagálás következményeivel. Ez az előttünk álló években visszatérő téma lesz, és ez fogja meghatározni a fejlődés és a tőke-reallokáció sebességét. Jó hír viszont, hogy a priváttőke áramlási iránya, főleg a dekarbonizációs technológiák felé, egyre nagyobb hatással lesz majd a makrogazdasági és gazdaságpolitikai trendekre.

A kínai reformok „három hegye”

Eközben Kínának meg kell hoznia a maga létfontosságú gazdaság- és pénzügypolitikai döntéseit most, hogy kezd testet ölteni az új növekedési modellje. A járvány utáni szárnyalást követő növekedéslassulást még az is tetézi, hogy a kínai kormány a gazdaság több területét, főleg az ingatlanszektort érintő reformokkal elszántan hozzálátott az egyenlőtlenségek felszámolásához. 2022-ben a „három hegynek” nevezett terület (egészségügy, oktatás, ingatlanpiac) mindegyike a 22-es csapdájához hasonló dilemmákkal fog szembesülni, ahogy előtérbe kerülnek a drámai szabályozói változások makrogazdasági költségei.

A Fidelity arra számít, hogy ha Peking továbbra is tétlenül ül, az ágazatokat érintő negatív következmények jó pár negyedéven át érezhetőek lesznek, mire elérik a mélypontjukat, miközben a GDP-csökkenés még ennél is tartósabb lesz, hiszen az ilyen hatások a tágabb gazdaságot csak némi késéssel szokták utolérni.

Ugyanakkor már láthatóak a gazdaságpolitikai szigor csökkenésének első jelei. Az, hogy ebből lesz-e az ingatlanpiac és az egész gazdaság növekedésének támogatását célzó, összehangolt próbálkozás, és ha igen, milyen gyorsan, aránytalanul nagy hatással lesz Kína és a világ gazdasági növekedésére 2022-ben.

„Ezzel el is érkeztünk a következő év egyik fő előzetes tanulságához: 2022-ben az előző két évvel szemben nem lesz akkora gond, ha valaki elkapja a vírust, de ez az év sem lesz híján a világ gazdaságpolitikáját és gazdasági folyamatait meghatározó nehézségeknek”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Mostanában az európai energiapiacok rendkívül nehéz időszakukat élik. Az egyre tarthatlanabb piaci helyzet több kisebb európai energiaszolgáltatót már most térdre kényszerített. Az elmúlt hetekben az osztrák és svájci médiában szinte egyszerre jelentek meg hírek közelgő áramkimaradásokról és az energiapiac megingásáról. Bár az áramkimaradásokat vizionáló hírek erősen túlzók – az európai villamosenergia-hálózat stabil, és a legtöbb ország rendelkezik olyan keresletszabályozó eszközökkel, amelyekkel elébe mehetnek a szolgáltatáskiesésnek–, az egyértelműen látszik, hogy a piaci szereplők nagy részét felkészületlenül érte az energiaárak elszabadulása. Az Eurostat (Európai Unió Statisztikai Hivatala) kimutatása szerint a gáz- és villamosenergia-árak az elmúlt évtized nagy részében, különösen a 2019-ig tartó elmúlt öt évben, szinte egyáltalán nem változtak. Azonban ezalatt a felszínen nyugodt piac mélyebb rétegeiben több strukturális válsággóc is elkezdett kialakulni.

Hogy borult meg az energiapiac?

2020-ban a fogyasztói piacok után a COVID fertőzés elérte az energiapiacot is. Bár szakértők szentül hisznek abban, hogy a pandémia piactorzító hatása rövid időn belül kisimul, azonban a járvány itt is nagyon rosszkor jött és csak tetézte a bajt. Az energiaárak kilengéseit bizonyos mértékig valóban magyarázza a kereslet jelenlegi kiszámíthatatlan ingadozása, ami nagyrészt abból fakad, hogy az európai országok többsége egymástól függetlenül, kétségbeesetten, saját helyreállítási ütemtervek mentén igyekszik kilábalni a COVID-ból. A földgáz ára a járvány 2019-es kitörése óta spirálszerűen emelkedett. Viszont volt olyan árugrás is nemrég, ami 2020 azonos időszaki áraihoz képest hatszor magasabb gázárat hozott. Egy ekkora ugrás már önmagában is sokkal komolyabb problémát jelez, mint a COVID hatás.

Az árakban tükröződő pánik részben a nemzeti gáztartalékok megcsappanásásnak tudható be, mivel COVID-tól függetlenül Európa nagy részén az elhúzódó hideg időjárás miatt a szokásosnál több energiát használtak fel múlt télen a fogyasztók, ezzel együtt az oroszországi gázellátás is csökkent. Tehát egyszerre nőtt a kereslet és csökkent a kínálat a piacon, hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz, amire rég volt hasonló példa. Így Európa gyakorlatilag felélte földgáztartalékainak egy jelentős részét, 2020 tele óta összpiaci sziten kb. 25%-kal esett vissza a tárolt mennyiség. Mivel a kontinens villamosenergiájának egy fontos részét is földgázból állítják elő, a gázár kilengések hatása  tovább gyűrűzött a villamosenergia piacra is.

Malomkerekek között őrlődve: a széndioxid kvóták és a megújuló energia hatása

Az energiaválság egy másik komoly fejtörést okozó összetevője az európai szén-dioxid kibocsátás egységes csökkentése. Ennek feltétele mind az állami, mind a gazdasági szféra részéről számtalan kapcsolódó beruházás elindítása azért, hogy Európa nem hogy tartani, de valahogyan csak elérni is képes legyen a kitűzött CO2 kibocsátási kvótát. A legtöbb európai ország számára a megújuló energiaforrások kulcsszerepet fognak betölteni a szén-dioxid mentesítésben, így el is érkeztünk a következő problémához. A villamosenergia -hálózatok nincsenek felkészítve a terhelés ingadozására. A megújuló energiatermelésre történő átállás ugyanis nagyon egyenlőtlenül terheli a villamosenergia hálózatot. A fizikai infrastruktúrát, távvezetékeket korszerűsíteni kell, hogy növelni lehessen a forgalmi kapacitást az új típusú áramtermelés kezelésére. Mindez egy időigényes és költséges folyamat.

Bár a legtöbb ország saját módszerekkel igyekszik kezelni az energiahiányt – mint például a megszakításos villamosenergia-szerződések, amelyek szükség esetén képesek csökkenteni a nagy energia-felhasználással járó ipari keresletet -, a megújuló energiaforrásokra történő átállás sokszor nehéz helyzeteket teremt lakossági szinten is. Például a fűtés és a közlekedés villamosítása miatt egységesen nő az energiaigény és a hálózati terhelés, ami aligha tudna alkalmazkodni az ingadozó kínálathoz.

Az ágazati összekapcsolás a kulcs

Az energiapiac átalakulása kapcsán egyre erősebb a konszenzus az öreg kontinensen: az európai kormányok különböző formákban, és gyakorlatilag a gazdaság minden ágazatában kötelezővé teszik az ágazati összekapcsolást. A folyamat az energiát hasznosító épületeket, a közlekedést és az ipart egyaránt érinti.

Az ágazati összekapcsolás kifejezés arra utal, hogy az energiafogyasztó és -termelő ágazatok akár együtt is működhetnek annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban osszák el a rendelkezésre álló energiamennyiséget. Különösen igaz ez a megújuló energiára. Az ágazati összekapcsolás segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy egyéni stratégiákat alakítsanak ki válaszul az energiaárak ingadozására.

Az ágazati összekapcsolás egy lehetséges innovatív eszköze a „Buildings as a Grid” megoldás, ami a gazdasági szféra szereplői számára azt jelenti, hogy a vállalkozások gyakorlatilag saját energiagazdálkodást alakíthatnak ki az épületeikben, telephelyeiken. Saját energiagazdálkodásukhoz saját digitálisan vezérelt energiatárolási kapacitást alakítanak ki, ami a hálózati energiaigény kisimítása mellett csökkenti a felhasználási költségeiket is. A vállalati szintű energiagazdálkodás alapvetően abból áll, hogy a hálózatból a csúcsidőn kívüli energiát veszi fel és tárolja, hogy szükség esetén adott időn belül szabadon felhasználhassa, amikor csúcsidőben például drágább a hálózatról történő fogyasztás. A „Buildings as a Grid” megoldás gyorsan, a villamosenergia-hálózat korszerűsítése nélkül is elkezdhető vállalati szintű energetikai beruházás, ami többszörösen megtérül a használat során.

A “Buildings as a Grid” rendszerszinten sokkal komolyabb hatással is bír, mint “csupán” a vállalati szintű energiabiztonság. “Valóban stratégiai jelentőségű, mert az energiaátállás egy új és konstruktív irányát jelöli ki. Felkészíti az épületeket a fosszilis tüzelőanyagok utáni korszakra, rugalmasságot eredményez hálózati szinten, amire komoly szükség van, mivel a jövő még igencsak képlékeny” -mondta el Szontág Balázs, az Eaton marketing menedzsere.

Mi van a “mérőóra mögött”?

Az energetikai szektor mindent, ami az energiafelhasználók felelősségi körébe tartozik, a „mérőóra mögé” sorol – ez a gépek működtetésétől kezdve a fűtésen át a világításig bármi lehet, beleértve az e-járművek (EV) töltését és az energiatárolást is.

A mérőóra mögött már a vállalkozások maguk irányítanak. Ez az a pont a villamosenergia hálózatban, ahonnan már maguk alakíthatják ki saját energiagazdálkodási szemléletüket, hogy pénzt takarítsanak meg, rugalmasabbak legyenek és ezekkel egyszerre fokozzák a szén-dioxid kibocsátásukat is. Az energiatárolás és a megújuló energiaforrások helyszíni hasznosítása kulcsfontosságú eszközök, amelyekkel már rövid távon felvehetik a harcot a magasabb energiaárakkal, közép- és hosszú távon pedig elindulhatnak az önellátást felé.

A “Buildings as a Grid” intelligensen képes kezelni a kétirányú energiaáramlást, beleértve az elektromos járművek és az épületek közötti energiaáramlást is, hogy a lehető legjobban kihasználják az EV akkumulátorok kapacitását is. Ez rendkívül hatékony lehet mindenütt, ahol kiterjedt járműparkolók vannak, és különösen értékes lehet az EV-flotta töltési stratégiájának részeként.

„Ezen koncepciónk keretén belül folyamatos termékfejlesztést és új termékek bevezetését tervezzük a 2022-es évben. Terveink szerint megújul az elektromos autótöltő kínálatunk, illetve az akkumulátoros energiatároló kínálatunk bevezetését is felgyorsítjuk” – tette hozzá Szontág Balázs.

Az energiapiac nem túl rózsás helyzetét elnézve egyre több vállalatvezető gondolkodik el azon, hogyan védhetik meg vállalkozásukat egyszerre a hororrba forduló energiaáraktól és az áramkimaradások veszélyétől, azzal együtt, hogy érdemben tehetnek a szén-dioxid-mentesítésért is. Az ágazati összekapcsolás és “Buildings as a Grid” egy olyan járható út, amin már most el lehet indulni a zöldebb jövő felé.

A levelet abból az alkalomból írták a civilek (Magyarországról az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország), hogy 2021. október 21-én és 22-én tartja ülését az Európai Tanács, amelyen az emelkedő energiaárak okozta problémákat és a lehetséges megoldásokat fogják megvitatni. A civilek levelükben hivatkoznak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi, mérföldkőnek számító jelentésére, amely egyértelműen azt mondja, hogy éghajlati vészhelyzettel állunk szemben; tavaly nyáron közvetlenül is megfigyelhettünk drámai hőhullámokat és árvizeket Európában, amelyek számos emberéletet követeltek.

Ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás és a „Fit for 55” csomagjavaslat egyértelműen stratégiai irányt mutat országaink számára gazdaságaink és energiarendszereink átalakításához. A közép-kelet-európai országok azonban nem elég ambiciózusak klímavédelmi intézkedéseik és energiaátalakítási stratégiáik terén: ahelyett, hogy teljes mértékben kihasználnák az energiahatékonyságban és a megújuló energiában rejlő lehetőségeket, inkább a fosszilis gáz és az atomenergia zsákutcáját követik. A kelet-közép-európai országok fosszilis gázinfrastruktúrába történő növekvő beruházásai viszont hamarosan soha meg nem térülő eszközökké válnak, amelyek költségeit végső soron a polgárok viselnék. Ráadásul ez a függőség aláássa a régió energiabiztonságát, és a polgárokat és az ipart egyaránt kiteszi a fosszilis tüzelőanyagárak ingadozása kockázatának, amelynek jelenleg Európa-szerte tanúi vagyunk.

A 100%-ban megújuló energiákra alapozó, decentralizált és nagy hatékonyságú energiarendszer az egyetlen módja a virágzó és fenntartható gazdaság és az egészségesebb környezet elérésének, miközben magas hozzáadott értékű helyi munkahelyeket teremt, nagyobb energiafüggetlenséget biztosít és enyhíti az energiaszegénységet. Ahelyett, hogy a szén- és fosszilis gázimportért fizetnénk, a megújuló energiarendszer a fogyasztók pénzét a regionális gazdaságokban tartja, és védi vásárlóerejüket. A közép- és kelet-európai tagállamok sokkal nagyobb hazai megújulóenergia-potenciállal rendelkeznek, mint amit a nemzeti tervek és stratégiák bemutatnak – hívják fel a figyelmet a civilek.

A közép-kelet-európai civil szervezetek levele (angolul) itt olvasható.

A magyar civil szervezetek levele Orbán Viktor miniszterelnöknek itt olvasható.

Fotó: Wolfgang Hasselmann, Unsplash