A Skandináv Ház filmtörténeti kurzust indít a budapesti Art+Cinemában, ahol az északi országok filmművészetének és a skandináv mozgóképek hosszú ideje tartó, kimagasló népszerűségének titkát fejthetik meg a látogatók, egy-egy filmtörténeti ritkaság vetítését követően a sorozat házigazdájával, dr. Zalán Márk filmkritikus, filmtörténésszel közösen.
A sorozat célja, hogy fény derüljön arra, mit mutatnak meg nekünk a filmek a skandináv létről, és ez a kép mennyiben egyeztethető össze az erről kialakult elgondolásokkal. A Skandináv Ház új filmtörténeti kurzusa havonta egyszer olyan klasszikusokkal, markáns rendezőkkel és filmművészeti ritkaságokkal kívánja megismertetni nézőit, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a skandináv nemzetek sajátos és rejtélyes világképéhez.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak szeptember 23-án 18:30-ra az Art+Cinemába, ahol Carl Theodor Dreyer, a dán filmművészet első kiemelkedő rendezőjének Vámpír című alkotását vetítik eredeti nyelven, angol felirattal. Dreyer legnevesebb munkái közé sorolható a Vámpír (1932), melynek borongós hangulata és sejtelmes álomjelenetei ugyan nem arattak különösebb sikert a korabeli nézők körében, ám később, többek között bravúros technikai megoldásait és a vámpír-mítosz sajátos, konvencióktól mentes megközelítését mind a szakma, mind a közönség elismerte. Bár Dreyer műve csupán a filmtörténet harmadik vámpírfilmje, ma már a műfaj jelentős és megkerülhetetlen darabjának tekinthető.
Október 16-án Ingmar Bergmantól, az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen alkotójától A nap vége című alkotást vetíti a Skandináv Ház. Bergman legtöbb munkáját gyakran azonosítják lehangoló atmoszférával, klausztrofób terekkel és az emberi lélektan rejtett mélységeinek feltárásával. A nap vége azonban, borzongató álomjelenetei és nyugtalanító vizualitása ellenére talán az életmű legoptimistább darabja. A díszdoktoriját átvenni készülő Isak Borg drámája sajátos bergmani road movie, melyben a hosszú utazás önvizsgálatra, múltjával való szembenézésre, valamint élete értelmének megválaszolására készteti az idős, csökönyös professzort.
November 13-án Erik Skjoldbjærg debütáló alkotását, az évek óta kimagasló népszerűségnek örvendő skandináv bűnfilmek egyik korai darabját, az Álmatlanságot láthatja a közönség a filmtörténeti kurzus következő alkalmával. Az idillinek tűnő norvég kisváros lakosságát brutális gyilkosság sokkolja, a helyszínre érkező rendőrök hétköznapinak induló nyomozása azonban hamar meghökkentő fordulatot vesz. Az Álmatlanság lenyűgöző eleganciával vonultatja fel mindazokat a sajátságokat, amelyek miatt nézők milliói rajonganak az északi krimikért: nyugtalanító hangulat, szürkeség, csavaros, sablonokat felrúgó történetvezetés, bűn és bűnhődés, komplex karakterek és e film esetében a Nap, mely soha nem megy a horizont alá.
