Újkőkori, bronzkori és római korból származó település maradványokat is találtak a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyára, a Duna Smart Power Systems kivitelezésével kapcsolatban végzett régészeti feltárás során a szakemberek, ezek egy részéből nyílt minitárlat az üzemben.
A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.
A régészek a 2022-ben végzett feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.
A feltárás második fázisa 2023. június-júliusban volt, ekkor sikerült megtalálni a szarmata település további részeit, illetve előkerült egy bronzkori településrészlet is. A régészek feltártak egy olyan tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett nagyon érdekes és szép mellékleteket találtak.
A DSPS-ben lévő minikiállításon két vitrinben lehet megtekinteni a feltárás során talált legjellegzetesebb és legszebb leleteket. Többek között ép edények, a már említett terra sigillata-töredék, valamint a neolitikumból származó festett edénytöredékek találhatók az egyik vitrinben. A másikban pedig főleg a mindennapi életben használt tárgyakat helyeztek el a szakemberek, így például őrlőkő, pattintott kőpengék, obszidián penge darab került ide, de itt helyezték el a kislány mellett talált gyöngyöket és karperecet is. A tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által készített leírások és ábrák teszik teljessé, amelyek segítenek az érdeklődőknek abban, hogy részletesebb betekintést kaphassanak a sok ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt emberek életébe.
„Több szempontból is különleges volt számomra ennek a minitárlatnak a létrehozása, hiszen nem megszokott, hogy egy üzemben állítsanak ki régészeti leleteket, emellett pedig ez volt az első alkalom, hogy én készíthettem el egy kiállítást, természetesen a kollégáim segítségével. Nagy öröm számunkra, hogy bemutathatjuk a munkánk eredményeit, mivel erre viszonylag ritkán nyílik lehetőségünk a megtalálás helyszínén” – mondta el Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.
A tárlat várhatóan az év végéig lesz látható a Schneider Electric dunavecsei gyárában.
