A Leeds-i Egyetem és a Procter&Gamble legutóbbi kutatása azt vizsgálta, hogy a ruhaneműk mosása hogyan befolyásolja a fakulást, a színátadást és a textíliából történő mikroszálak felszabadulását. A közös kutatás[1] rávilágított a mosási hőfok és a ciklus hosszának nagymértékű környezeti hatásaira. Megállapították, hogy a hidegebb, gyorsabb mosási ciklussal mosott ruhaneműben lényegesen kevesebb színvesztés volt tapasztalható; így csökkent a fakulás és a festékátadás a színes textíliákból, valamint jelentősen kevesebb mikroszál került a szennyvízbe. A kutatás eredményei mérföldkőnek számítanak a termékek fogyasztói oldaláról származó ökolábnyomának csökkentésében.
A textilipar globális szálasanyag-termelése 2017-ben meghaladta a 105 millió tonnát[2]. A textil- és bőrgyártás évente 84 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez, a textíliák készítése és festése során használt színezékek és egyéb vegyszerek komoly környezeti problémát jelentenek, mivel a nagy koncentrációban folyóvizekbe kerülő textilfestékek megakadályozzák a víz újra-oxigenizációs képességét, és csökkentik a napfényt, ezáltal felborítják a vízi fauna biológiai folyamatait és a vízi növények fotoszintézisét.
A textilipari gyártáson túl az otthoni mosás is jelentős hatással van a ruhanemű környezeti hatására. A brit Waste and Resources Action Program (WRAP) elemzése megmutatta, hogy a mosással, szárítással és vasalással járó szén-dioxid-kibocsátás a ruházati élettartam ökolábnyomának körülbelül egyharmadát jelenti. A szintetikus textíliák mosásakor felszabaduló műanyag mikroszálak globális problémát okoznak, és a nyílt óceánt elérő műanyagok több mint egyharmadát teszik ki, ami pusztító hatással lehet az élővilágra.
A Leeds-i Egyetem és a Procter&Gamble által végzett átfogó kutatás során megállapították, hogy a mosási ciklus hosszának és a víz hőmérsékletének csökkentése jelentősen meghosszabbíthatja a ruhák élettartamát, és csökkentheti a környezetbe juttatott festékanyagok és mikroszálak mennyiségét. A termékfelhasználás módja óriási jelentőségű a környezetterhelés szempontjából, ezért hatalmas szerepe van a termékfejlesztőknek olyan hatékony mosószerekkel ellátni a fogyasztót, amelyek csökkentett idejű és hőfokú mosási cikluson is megbízható eredményeket produkálnak.
A kutatás során az átlagos háztartási terheléseket utánozva 12 sötét és nyolc élénk színű pólót mostak fehér szövetnégyzetekkel együtt a színtartósság tesztelésére. Hagyományos háztartási mosógépeket és Ariel mosószert használtak, összehasonlítva a 25 °C-os 30 perces ciklust a 40 °C-os 85 perces ciklussal (mindkettő 1600 fordulat/perc centrifugálással), 16 ciklust vizsgálva mindkét módon. Kémiai elemzéseket és különböző tesztsorozatot végeztek a ruhákon és a szövetnégyzeteken, valamint elemezték a mosógép szennyvizét. A teszteket fogyasztók által biztosított piszkos ruhaneművel is megismételték.
A kutatók megállapították, hogy a gyorsabb, hidegebb ciklusú mosás a környezetbe juttatott mikroszálak mennyiségét akár 52%-kal, a káros festékanyagok felszabadulását akár 74%-kal csökkentette.
„A textíliák mosása során minden alkalommal szintetikus mikroszálak szabadulnak fel, amelyek a folyóvizekbe, óceánokba kerülve erősen veszélyeztetik azok élővilágát – állítja Dr. Richard S. Blackburn, a Leeds Fenntartható Anyagok Kutatócsoportjának (Sustainable Materials Research Group Leeds) vezetője. – Kutatásunk megmutatta, hogy a fogyasztók milyen egyszerűen csökkenthetik a saját ruházatukból felszabaduló mikroszálak számát azzal, hogy gyorsabb, hidegebb mosással mosnak.”
A ruhák 40 °C helyett 20 °C-on történő mosása mindemellett megtakarítja a terhelésenként felhasznált energia hozzávetőlegesen 66%-át – írja az Energy Saving Trust.
Dr. Neil Lant, a Procter&Gamble Newcastle Innovációs Központjának tudományos munkatársa hozzátette: „A mosószer-technológia fejlődése, különösen a fenntartható összetevők, például az enzimek terén, lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kiváló tisztítási eredményeket érjenek el már hidegebb és gyorsabb mosások során is. Köztudott, hogy ezek a ciklusok csökkentik az energiaszámlánkat és a szén-dioxid-kibocsátást, de a Leeds-i Egyetemmel kialakított partnerségünk segített megérteni azt is, hogy a gyors-hideg mosás miként lassítja a ruhák öregedését, és hogyan segít csökkenteni a környezetterhelést a kevesebb mikroszál-kibocsátásnak köszönhetően.”
[1] A kutatást a Procter & Gamble, valamint a Mérnöki és Fizikai Tudományos Kutatási Tanács (Engineering and Physical Sciences Research Council) finanszírozta. A Leeds-i Egyetem az Egyesült Királyság egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, több mint 38 000 hallgatóval, több mint 150 különböző országból. Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0143720819320431?via%3Dihub
[2] ~ 53,7 millió tonna poliészter, ∼25,8 millió tonna pamut, 76,7 millió tonna regenerált cellulóz (pl. viszkóz), ∼5,6 millió tonna egyéb növényi szövet (pl. len, kender), ∼5,7 millió tonna poliamid, ∼6 millió tonna egyéb szintetikus anyag, ∼1,2 millió tonna gyapjú és ~ 0,4 millió tonna egyéb természetes szálasanyag
