Nem hisz a véletlenekben és nem fél kimutatni érzelmeit Peller Mariann televíziós és rádiós műsorvezető. Az Arccal a csúcsra című podcast debütáló adásában ismét megmutatta sokoldalúságát, hiszen amellett, hogy a képernyőn és az éterben alkot, könyvet ír és szerelemprojektként videósorozatot készít a lélekről.
„Anno szélsőségesnek tartottak az egyetemi tanáraim, még Bárdos András és Máté Kriszta is. Úgy gondolták, hogy bizonyos dolgokat le kell nyesegetni, azonban úgy érzem, a vadhajtásaim végül ágakká nőtték ki magukat az évek során. Ilyen vadhajtás például, hogy sok vagyok. Nem tudom visszafogni magam, jólesik áradni és árasztani az érzelmeimet – ez a küldetésem része lehet” – kezdte a televíziós műsorvezető, aki szerint a magyar társadalomra jellemző az érzelmek visszafogása, a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások elfojtása.
Bevallása szerint nem tudja magát kívülről nézni, analizáló típus. „Folyamatosan ketten vagyok, ha nem többen éppen, és ez nagyon durva. Néhány éve esett le, hogy így működöm, mert ez eddig természetes volt. Például furcsán néznek rám ismerősök, ha megkérdezem, hogy szoktak-e magukkal beszélgetni. Persze vannak barátaim, akik hasonlóak hozzám. Jó tudatában lenni folyamatosan, hogy mit miért csinálok. Miért örülök valaminek” – fejtette ki.
A podcastműsor célja, hogy hitet, erőt, utat mutasson azoknak, akik még nem látják, merre kell elindulni a siker felé. Peller Mariann vallott azokról a mérföldkövekről és nehézségekről, amik hozzásegítették a jelen sikereihez. Ilyen volt az is, amikor testvérével szemben szakmai feszültség alakult ki benne.
„Amikor újraindult a Reggeli, akkor Annát és a férjét, Mikit kérték fel házigazdának, ami okozott némi feszültséget bennem. A nővérem nagyon empatikus és azonnal felhívott, hogy megbeszéljük. Irigy voltam. Nem azt akartam, hogy ő ne kapja meg, hanem irigyeltem tőle a szakmai lehetőséget, mert azt éreztem, hogy én vagyok a családban a műsorvezető és miért nem lehetek ott én is a képernyőn” – emlékezett vissza. „Azzal, hogy ő mondta ki, hogy nekem kellene ezt megkapnom, feloldotta bennem ezt a feszültséget. Helyén kezeltük ezt a dolgot, előfordult, hogy utána tőlem kért tanácsot egy-egy adás kapcsán” – tette hozzá.
Gyerekkori álmáról elmondta, hogy messze túlszárnyalta azokat, ahogy a fiatal felnőttkorikat is. „Gyerekkoromban jogász szerettem volna lenni, meg ügyvéd, aztán hamar rájöttem, hogy ez nekem nem fog menni, mert túl erős az igazságérzetem. Tizenhat évesen az lett a jelmondatom, hogy mosolyt szeretnék csalni az emberek arcára. Ha életem végéig tudom ezt az ars poeticát követni, akkor már elértem a célomat. A műsoraimban is az vezérel, hogy egy pillanatra megálljon a hallgató, néző és bekapcsoljon nála valami más. És ha az a mosoly nem tudatosan odacsalódik az arcára, akkor megtörtént, összekapcsolódott velünk vagy egy olyan gondolattal, ami megnyugvást, kapaszkodót ad, vagy csak egy pillanatra kikapcsol. Ezt a vágyálmomat szépen sikerül teljesíteni azóta is” – mondta a műsorban Peller Mariann, aki az adásban beszélt még anyaságáról, a spiritualitással való kapcsolatáról, a mindenható teremtő fogalmáról és a regényeiről is.
A teljes műsor meghallgatható a pénteken debütáló „Arccal a csúcsra” c. podcast műsorban a Prémium Média YouTube-csatornáján.
