Új technikai megoldással védik a nagy testű madarakat mostantól Hortobágy település közelében. Az E.ON, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és a természetvédelmi szervezetek, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával alakították ki és tesztelik azt a villamos hálózati oszlopokra szerelhető védőeszközt, amely megakadályozza, hogy a madarak olyan helyen szálljanak le a villamos hálózaton, ahol megsérülhetnek. Egy éven át figyelik az eszközök hatékonyságát, és ha beválik, akkor országszerte használni fogják.
A madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma, amelynek megoldásához az érintettek közös erőfeszítésére van szükség. Az E.ON folyamatosan építi be a jelenleg ismert megoldásokat hálózatain, miközben a madárvédelmi szakemberekkel együttműködve új, innovatív eszközök fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. A most felszerelt eszközök végleges kialakítása is az állami természetvédelem, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértőinek bevonásával született meg, amelyeknek gyakorlati tesztelésében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és az MME munkatársai fognak részt venni. Az energiacég, a villamossági gyár és a madárvédelemért dolgozó szakemberek összefogásának közös célja, hogy tovább csökkentsék az áramvezetékek miatt megsérülő madarak számát.
A hortobágyi teszteléssel a nagyobb testű madarak védelmére kidolgozott új burkolatokat vizsgálják. Az E.ON szakemberei 10 helyen helyeznek el új típusú burkolatot a függőleges oszlopkapcsolókra. A nemzeti park szakembereivel közösen egy éven keresztül figyelik az eszközök üzembiztonságát, időjárás-állóságát, szerelhetőségét, üzemeltethetőségét, valamint a madarak viselkedését. Az összegyűjtött tapasztalatok értékelése után döntenek arról, hogy a megoldás tömegesen alkalmazható-e.
„Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása, ezt azonban úgy szeretnénk megtenni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk. Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük, és a már meglévők veszélytelenné alakításával is folyamatosan haladunk. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. A technológia ismeretét, a műszaki tudást pedig a villamossági gyár szakértőivel együtt adjuk ebbe az összefogásba” – emelte ki Oláh Attila, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. debreceni üzemigazgatója.
„Az elektromos szabadvezeték-hálózat – madarakra nézve – egyik legveszélyesebb berendezései az oszlop tetején lévő kapcsolók, mert nagyon közel vannak ahhoz, ahová a madarak pihenni ülnek be. A légszigeteléses kapcsolók esetében nem lehetséges minden egyes alkotóelem szigetelése, ezért a gépeknek az oszlopon megfelelő helyzetben történő felszerelésével és a madarak berendezéstől történő távoltartásával lehet az áramütés kockázatát jelentősen csökkenteni, illetve a zárt, tokozott kapcsolók használatával. A most felhelyezendő rácsos mechanizmushoz nagy reményeket fűzünk és bízunk benne, hogy a közepes- és nagy testű madarak áramütéses baleseteit ez a megoldás képes lesz minimalizálni” – mondta Tihanyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.
„A magyarországi szabadvezetéki és kábelhálózatokon több ezer általunk gyártott készülék üzemel évtizedek óta, melyeket az áramszolgáltatók elvárásainak megfelelően fejlesztünk. Az utóbbi években a műszaki és gazdaságossági feltételek mellett szempontként megjelent az élővilág, a madarak védelme is. Piacvezetőként mindig szívesen vállaljuk az új kihívásokat, és bízunk benne, hogy ezzel a burkolattal sikerült egy műszakilag megbízható, a felhasználók és a természetvédelmi szakemberek számára is megfelelő megoldást találni a már üzemelő készülékekre. A burkolat mellett dolgozunk a madárvédelmi szempontokat maradéktalanul kielégítő új konstrukciójú oszlopkapcsoló család fejlesztésén is” – fűzte hozzá Farkas Richárd, a kivitelezést végző Kaposvári Villamossági Gyár kereskedelmi igazgatója.
Az energiacég tavaly tavasszal 161 helyen alakította át a villamos hálózatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, míg a gemenci erdőben 54 villanyoszlopot épített át a madarak védelme érdekében. Idén csaknem 4400 oszlopra kihelyezett fészektartóval várta a gólyák visszatérését, emellett az Őrségi Nemzeti Parkban 100 vörös vércse költőládát szerelt fel a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.
