Október első napján startolt el a 2022-es magyar népszámlálás, melyet online is ki lehet tölteni. Ezt már közel 600 ezer háztartás, összesen 1,3 millió fő meg is tette az első néhány napban. A költséghatékonyság szempontjából cél lenne, hogy ezt október 16-ig minél többen tegyék meg. Az idei cenzus egyetlen kérdés erejéig a gazdaság versenyképessége szempontjából sorsdöntő digitális felkészültségre is kitér.
Tíz év után ismét pontosabb képet kaphatunk a magyar lakosságról, a népesség összetételéről, legfontosabb demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, lakhatási körülményeiről – elrajtolt ugyanis a 2022-es népszámlálás kitöltési időszaka. A legaktuálisabb témákra reagálva idén a lakások energiahatékonysága és a magyarok digitális jártassága is helyet kapott a kérdőívben, ugyanakkor a digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint ez utóbbihoz, pontosabban az internethasználathoz és az alapkészségekhez kapcsolódó egyetlen kérdéssel fontos ziccert hagyunk ki. Az európai országok fejlettségét mérő Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint ugyanis az internethozzáférés terén kétségkívül jól teljesít hazánk, miközben az információs és kommunikációs technológiák terén kritikus munkaerőhiánnyal küzdünk. Mindez nem meglepő: már az alapfokú oktatásban lemaradnak a magyar gyerekek a kontinens legtöbb országában tanulókhoz képest a valós digitális kompetenciáknak megágyazó matematikai és természettudományi ismeretek területén. A digitalizációs fejlődésre még egyáltalán nem reflektáló oktatási rendszerből kikerült mai felnőttek pedig sokszor csupán most, szülőként szembesülnek az ehhez kapcsolódó kérdésekkel.
Digitális közszolgáltatások: valami elindult a járvány alatt
Az elektronikusan is kitölthető népszámlálási ívet a digitalizáció témáját érintő átfogó kérdések hiánya mellett a kitöltés lehetőségei és módja miatt is számos kritika érheti. A lakosság ugyanis háztartásonként csupán egyetlen hozzáférési kódot kap a postaládájába, ami lényegesen megnehezíti a válaszadást, illetve az erre szánt időt és energiát is megsokszorozza. A problémára megoldást jelenthetne a digitális személyazonosság bevezetése és széles körű alkalmazása, mely lehetővé tenné, hogy minden magyar hitelesen és jogszerűen képviselhesse magát az online térben: így például elektronikusan igényelhetnénk és szignózhatnánk hivatalos okmányokat, jelenthetnénk be gyermekeink születését és házasságkötésünket, vagy éppen szavazhatnánk a választásokon. Mindezt a teljes mértékben a saját, valós digitális személyazonosságunkon keresztül tehetnénk – többek között éppen ezt, a digitális állampolgárság 2026-is való bevezetését tűzte ki egyébként egyik fő céljául a nemrégiben megalakult Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), törekvés tehát abszolút van ebbe az irányba állami oldalról.
„A korábban említett DESI index egyébként javulást mutat a digitális közszolgáltatások terén, a pandémia idején látható előrelépés történt: a magyar internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és veri az EU-s átlagot. Ennek ellenére nagyon sok a tennivaló ezen a területen hazánkban, amit az alapoknál kell kezdeni: elsőként magánemberként kell bevonni honfitársainkat a digitalizációs tudásanyag elsajátításába, hogy felismerhessék: felelős állampolgárként és szülőként is sokat profitálhatnak, ha elmélyítik kapcsolódó készségeiket. Ezután erre már több szinten is építhetünk: megszólíthatjuk őket munkavállalóként, ez pedig már automatikusan magával hozza azt, hogy a cégek, partnereik és ügyfeleik, valamint az állam szintjén is javuljon digitális érettségünk. Ez pedig végső soron egyénként és nemzetként is jövőbeli boldogulásunk kulcsa” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a Biztonságos Digitális Társadalomért Egyesület alapítója, a kAPPcsolat edukációs program megalkotója.
A nagy testvér mindent lát? – A digitális állampolgárság kulcstényezője a bizalom
Természetesen napjainkban rengeteg kérdés és kétség merül fel azzal kapcsolatban, ha mások is hozzáférnek személyes adatainkhoz, különös tekintettel arra, ha a „nagy testvér”, vagyis az állam kéri azokat tőlünk. A digitális állampolgárság bevezetését kétségtelenül meg kell tehát előznie a bizalomépítésnek, és nagyon fontos, hogy átlátható módon használják a rólunk elérhető információkat. A másik fontos pont a kontroll kérdése: erre nagyon jó példaként szolgál az észt államigazgatás. Az ország polgárai ugyanis – miközben az e-közszolgáltatások előnyeinek széles körét élvezik – megszabhatják, hogy a rendszerben szereplő adataik közül ki, mihez férhet hozzá. Dönthetnek tehát például úgy is, hogy bizonyos orvosi eredményeikhez csak a kezelőorvosuknak engednek hozzáférést, senki másnak. Az észt modell transzparenciáját egyébként a blokklánc technológia szavatolja, miközben hangsúlyozzák, fontos elegendő időt szánni a folyamatra, és egy bizalmi kultúrát építeni az e-közigazgatás köré.
A 2022-es népszámlálásra visszatérve Hortobágyi Ágoston hozzáteszi: „Az igazi ugrást az jelentené, ha már minden magyar rendelkezne digitális személyazonossággal és jól is tudná azt alkalmazni, hiszen akkor szinte egy „gombnyomás” lenne a népszámlálás és nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki azok között, akiket véletlenül rá lehet venni az elektronikus kitöltésre. Fontos lenne majd kielemezni a most gyűjtött tapasztalatokat is, hiszen ebben az esetben pontos adatot kaphatunk arról, hogy a lakosság hány százalékát sikerült rávenni a digitális regisztrációra – ebből pedig sokat tanulhatunk”.
