Nagy Rádiós Nap címmel szervezett konferenciát az idén februárban megalapult MiértRádió? Egyesület.
A rendezvényen hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a rádióról és a marketingkommunikációs csatornában rejlő óriási potenciálról. Elsőként Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiópiac aktuális hazai helyzetét. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy gyakran a rádió lehet a vásárlás előtti utolsó kontaktust a márka és a vásárló között, illetve, hogy továbbra is ez a legerősebb audiótermék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi adatok tekintetében Magyarországon kiugróan magas a rádiós elérés: míg az unióban átlagosan napi 2 óra 59 percet-, addig Magyarországon 3 óra 35 percet töltenek rádióhallgatással az emberek. Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság 91%-a rádiózik hetente – és ezzel az internet és a TV után a rádió szállítja a legnagyobb elérést – igencsak alulértékelt a hirdetők körében, ugyanis a 2021-es reklámtortából kevesebb mint 4 százalékos volt a részesedése (3,7 százalék). Galavics András elmondta, hogy a sikeres rádiókampányokhoz kulcsfontosságú a jó kreatív, így arra buzdítja a hirdetőket, hogy erre koncentráljanak a jövőben.
Ezt követően Módos Márton, a InfoRádió ügyvezető igazgatója ismertette a szövegalapú, hírrádiók előnyeit, valamint Tiszttartó Titusz, a Retro Rádió és a Best FM programigazgatója mutatott be két rádiós sikersztorit, kiemelve az érzelmi bevonás, illetve a történetmesélés fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy melyek Szikora Róbert kedvenc rádiói, valamit, hogy milyen sokat köszönhet az énekes a formátumnak. Majd Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója hozta el a résztvevők számára a HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) üzenetét a lokális rádiók előnyeiről. A hirdetői oldalról Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Consumer & Shopper Connection igazgatója a platform időtállóságát és korsemlegességét hangsúlyozta, ezután Rákóczi Feri beszélgetett a VALMAR tagjaival, akik elárulták, hogy milyen érzés volt először meghallani a saját zenéjüket a rádióban (a nyitóképen).
Az esemény zárásaként Hantosi Bálint, a Scoresgroup vezetője és Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média ügyfélkapcsolati igazgatója ismertették közös, a fiatalok (16-30 év közötti korosztály) rádiózási szokásait vizsgáló kvalitatív kutatásuk eredményeit. A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy bár a fiatal rádióhallgatók többségénél erős motivációt jelent a családi „rádiós rutin” folytatása, ugyanakkor a fiatalok a családi fészek elhagyásával, készülék híján könnyen leszokhatnak a rádióról. Ezért tudatosítani kell az új generációkban azt, hogy a rádióadások élőben, és archív formában is elérhetők online, okostelefonon keresztül. Emellett a kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos rádió-, és az online audio tartalomfogyasztás jól megfér egymás mellett, vagyis az új digitális csatornák használata nem megy a rádiózás kárára, hiszen az online audio tartalmakat fogyasztó fiatalok jellemzően többet rádióznak, mint kortársaik.
