A középkorú magyarok túlnyomó többsége arra számít, hogy az állami nyugdíja alacsony lesz, ezért dolgoznia kell a megélhetéséhez, amíg arra képes. Ebben a helyzetben a legjobb, amit tehetnek az érintettek, ha próbálnak előre gondoskodni kellő megtakarításról idős korukra.
A középkorú, azaz a 30-59 éves magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas, mert egész életében dolgoznia kell – derül ki a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves eredményeiből. A kutatás arra kereste a választ, hogy mire számítanak a mai középkorúak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban.
Kiszolgáltatottság
A falvakban élők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat: ebben a körben 68 százalék azok aránya, aki egy életen át, vagy betegségig tartó munkára készülnek. Hasonlóan gondolkodnak az 50 éves korosztálynál fiatalabbak, míg az ötvenes éveiket taposóknak 43 százaléka készül arra, hogy nyugdíj mellett is dolgoznia kell.
“Pozitív változás azonban, hogy a megtakarítással rendelkezők körében az átlagnál magasabb az optimisták aránya. Az idei év első negyedéhez képest jelentősen, 53 százalékról 62 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy kis összegű, de rendszeres, havi megtakarítással aktív éveikben jelentős összeget tehetnek félre idős korukra” – mondta Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
Hiányzó bizalom
A középkorú magyarok alig több mint negyede, pontosan 27 százaléka bízik abban, hogy nyugdíjas korában az állam majd valamilyen módon úgyis gondoskodik róla, éppen ezért 87 százalékuk legalább részben egyetért azzal, hogy fontos az öngondoskodás.
A K&H negyedévről negyedévre ismétlődő felmérései szerint nem változnak érdemben a nyugdíjak mértékével kapcsolatos várakozások. Minél idősebb valaki, annál bizakodóbb, azaz fizetésének annál nagyobb arányát reméli megkapni havonta. A felmérés szerint a válaszadók átlagosan 50 százalékra számítanak a jelenlegi fizetésükhöz képest. A falvakban élők pesszimistábbak, ők arra számítanak, hogy a jövedelmüknek csak a 44 százalékához jutnak hozzá. A megkérdezettek 7 százaléka semmilyen ellátásra nem számít. Az 50 százalékos arány egyébként nem jelent lényeges változást a tavalyi és a járvány előtti – 2019-es – eredményekhez képest sem. Tehát évek óta stabil azoknak a tábora, akik a jelenlegi fizetésük felére számítanak nyugdíjasként.
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők arra számítanak, hogy jövedelmük 56 százalékát kapják meg nyugdíjként. Akiknek nincs félretett pénzük idős korukra, azok úgy vélik, hogy az államtól korábbi jövedelmüknek kicsit kevesebb, mint felét, 49 százalékát kapják majd meg a nyugdíjfizetés napján.
Azok, akik a felmérésben választ adtak arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a nyugdíjuk aránya fizetésükhöz képest, továbbra is eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat: 65 százalékuk véli úgy, hogy főként az állami nyugdíjára fog tudni csak támaszkodni. Ezen belül a megszólalók ötöde arra számít, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kell majd megélnie. Ezek az arányok stabilak voltak az elmúlt években.
Az ötveneseknél nagyobb, 72 százalék azok aránya, akik főként az állami nyugdíjukra számítanak, míg a negyveneseknél és a harmincasoknál 60 százalék körül mozog ez az adat. A budapestieknél alacsonyabb (54 százalék) a vidékieknél magasabb (73 százalék) azok aránya, akik úgy érzik, az állami nyugdíjnak lesznek kiszolgáltatva idős korukra.
A magasabb jövedelműek, a jól képzettek kevésbé érzik úgy, hogy az állami nyugdíjukra lesznek utalva. Akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, még azok között is magas, 50 százalékos ez a fajta kiszolgáltatottság érzet, akiknek nincs ilyen forrásuk, azok körében pedig 70 százalék ez az arány.
Photo by National Cancer Institute on Unsplash
