Bár a vállalatok között egyre gyorsabban terjed a mesterséges intelligencia (AI) használata, azt még a szakértők sem tudják megmondani, hogy mikor jelenik meg az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia.

Az AI már most is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket, ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az AI elérte azt a fejlettségi szintet, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy milyen AI-t is szeretnénk a jövőben? Olyat, amely a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amely eleve elszámoltatható és átlátható?

A kíváncsiság az intelligencia jele

Az informatikai szakemberek „aktív következtetésnek” (active inference-nek) hívják a gépi megismerésnek azt a szintjét, amely már modellezi a kognitív folyamatokat. Egy ilyen alapokon nyugvó AI rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla: más szóval kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás volna ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz ‒ például az OpenAI ChatGPT-jéhez vagy a Google Geminijéhez ‒ képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik őket. Vagyis a felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Ezzel szemben az „aktív következtetések” módszerével az ember jobban átláthatja magát a gondolkodási folyamatot. „Általa megismerhetnénk az AI bármely döntésének hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit” – mondja Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint mindez szöges ellentétben áll a jelenlegi AI-jal, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy – mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő AI elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Amikor a gép már együttérző

Németh Balázs szerint az AI hatalmas fejlődés előtt áll. A mesterséges intelligencia-fejlesztésre szakosodott VERSES cég tanulmánya szerint jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia (Systemic AI) korszakát éljük, vagyis az AI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. Az AI következő, „kifinomult” fázisában (Sophisticated AI) terveket készít majd és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét. A harmadik fázisban „együttérzővé” (Sympathetic AI) válik és felismeri mások, majd a saját lelkiállapotát is – vagyis öntudatra ébred. Az ezt követő, negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem az ég adta világon minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

Németh Balázs szerint mindez úgy hangzik, mint egy tudományos fantasztikus novella, amiről egy Isaac Asimov idézet jut az eszébe. „Semmilyen döntés nem történhet anélkül, hogy ne csak a mai, de a jövőbeli világot ne vennénk figyelembe. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiaknak, az üzletembereknek, és egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.”