A szervezetek közel fele tapasztalt visszaélést vagy pénzügyi bűncselekményt az elmúlt két évben a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint. A vállalkozásokat érintő fenyegetések listáját a kiberbűnözés, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések és a hűtlen kezelés vezeti. Az iparágakat tekintve a technológiai, média- és távközlési ágazatokban volt a legmagasabb a csalások előfordulása, ezeken a területeken a vállalatok kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélést. A kutatás arra is rámutat, hogy a jövőben megnövekedhet az ellátási láncokhoz kapcsolódó visszaélések kockázata is.

Nagyobb vállalat, nagyobb kockázat

A felmérés szerint a vállalkozások ellen elkövetett visszaélések és pénzügyi bűncselekmények aránya az ellátási lánc problémái, a gazdasági és geopolitikai instabilitás, valamint az egyéb, újonnan megjelenő fenyegetések ellenére összességében nem változott 2018 óta. Globálisan ugyanakkor a 10 milliárd dollárt meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok esetében a hatások jelentősebbek: 52%-uk tapasztalt visszaélést az elmúlt két évben és minden ötödik szervezet jelezte, hogy a legsúlyosabb incidens pénzügyi hatása meghaladta az 50 millió dollárt. A kisebb bevétellel rendelkező vállalatok körében az érintettek aránya alacsonyabb volt: 38%-uknál történt visszaélés, közülük minden negyedik 1 millió dollárt meghaladó pénzügyi hatással szembesült.

A felmérés rámutat, hogy a technológiai, média- és távközlési ágazat növekvő érintettsége is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 óta a visszaélések emelkedése tapasztalható: ezekben az ágazatokban tevékenykedő vállalatok közel kétharmada észlelt valamilyen csalást, ami az összes iparágat tekintve a legmagasabb előfordulási arány.

A kiberbűnözés a legfőbb fenyegetés

A kiberbűnözés jelenti a legnagyobb fenyegetést a kis-, közép- és nagyvállalatokra, miután az elmúlt két évben jelentősen nőtt a hacker-tevékenységek hatása. Ebben az időszakban a csalással szembesülők 40%-a tapasztalt valamilyen digitálisan elkövetett visszaélést, melynek legfőbb oka, hogy a digitális platformok térhódítása a pénzügyi bűncselekmény kockázatát is nagymértékben növeli.

Az idei felmérésben a kiberbűnözés aránya jelentősen meghaladta a 2020-ban leggyakoribbnak számító, üzleti partnerek által elkövetett visszaélések arányát. Kiberbűnözést a nagyvállalatok 42%-a, míg az üzleti partnerek által elkövetett csalást a megkérdezettek 34%-a tapasztalt a vizsgált időszakban.

Biró Ferenc, a PwC Magyarország Forensic szolgáltatások üzletágának vezetője a kutatás eredményei kapcsán elmondta: „Egyre több fenyegetés érkezik a szervezeten kívülről, amikor a csalók csoportokat alkotva szivárognak be a digitális platformokra. A vállalatoknak minden eddiginél agilisabbnak kell lenniük, hogy reagálni tudjanak ezekre a konvergáló fenyegetésekre, új megközelítéseket és technológiákat kell alkalmazniuk a csalások előrejelzésére és megelőzésére.”

Újonnan felmerülő kockázatok

A digitális platformok, például a közösségi média, a közösségi szolgáltatások (telekocsi, szállásadás) és az e-kereskedelem térhódítása növeli a csalás, valamint az egyéb gazdasági bűncselekmények kockázatát. Emellett a jövőben több új terület is kiemelkedni látszik, amelyek tovább fokozhatják a vállalatok kitettségét.

„Az újonnan megjelenő kockázatok, köztük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstételekkel kapcsolatos visszaélések (például az ESG-jelentések meghamisítása), valamint az ellátási láncokban elkövetett csalások nagyobb zavart okozhatnak a következő években. Bár az elmúlt két évben a szervezetek mindössze 8%-a tapasztalt visszaélést ezen területeken, azt feltételezzük, hogy az ESG térnyerésével nőhet a csalás elkövetésére való hajlandóság” – emelte ki a PwC Magyarország szakértője.

A szervezetek mindössze 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben szankciós korlátozásokat megszegő tevékenységet tapasztalt. Azonban ennek az aránya is növekedhet a következő két évben, mivel a globális szankciók az utóbbi időben rég nem tapasztalt mértékben szigorodtak.

A Covid-19 okozta zavarok következtében új, az ellátási lánccal kapcsolatos visszaéléseket minden nyolcadik szervezetnél észleltek és minden ötödik vállalat látja úgy, hogy az ellátási láncokat érintő fenyegetések a világjárvány következtében fokozott kockázatot jelentenek.

A külső fenyegetések elleni védekezés új gondolkodásmódot igényel

A felmérés szerint a külső szereplők általi fenyegetések száma növekszik, ráadásul az elkövetők is egyre hatékonyabbak. A csalást tapasztalt szervezetek közel 70%-a számolt be arról, hogy a legsúlyosabb zavaró esemény külső támadás vagy külső és belső szereplők összejátszása révén történt.

Biró Ferenc hozzátette, hogy bár a válaszadók törekednek a belső kontrollkörnyezet, a technikai képességek és az ellenőrzések megerősítésére, azonban a külső fenyegetések elleni védekezés más eszközöket is igényel. A vállalatoknak kreatívabban kell gondolkodniuk, hogy megerősítsék az ellenállóképességüket. Folyamatos figyelmet kell fordítani a szabályzatokra, a képzésekre, az ellenőrzésekre, az ügyfeleknek szánt termékek teljes életciklusának megértésére és a szofisztikált technológia alkalmazására is.

Fotó: Sebastiaan Stam, Unsplash