Mennyire elégedettek, avagy elégedetlenek országuk egészségügyi rendszerével? Min aggódnak, mi ad számukra reményt? – kérdezte többek közt Magyarország mellett 22 országban a STADA.
A mintegy 46 000 válaszadó körében végzett, kor, nem és régió szerint reprezentatív felmérés alapján az elégedettség történelmi mélyponton van, az európai egészségügyi ellátás alapvető problémákkal küzd. Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom egyre nő. Az immár tizedik éve készülő riportba most először került bele Magyarország.
Dr. Google-hoz szívesen fordulunk, de bízunk az orvosainkban
Kiderül belőle, hogy a Mi lehet a bajom? …. Lássuk, mit mond a Google? mentalitás leginkább ránk jellemző. Tehát, a magyarok kiugróan magas számban választják az online keresőket, különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó. Ilyen témájú cikkeket is szívesebben böngészünk (a magyar átlag 41%, míg a globális 35%). A közösségi médiában, influencerek oldalain a globálissal megegyező mértékben keresgélünk: minden negyedikünk tájékozódik így. A hagyományos orvoslásban a magyarok döntő többsége megbízik, de bizonyos témákban – az előző eredmény ismeretében nem meglepő módon – sokan magunk is tájékozódunk az Interneten. Minden ötödik magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, pl. homeopátia, akupunktúra terén. Sőt, a magyar társadalom nyitott a holisztikus orvoslásra. Kétharmada örülne, ha nemcsak a tüneteit, hanem a kiváltó okokat kezelnék, megelőznék. „Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik” – emelte ki az eredmények kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
A hosszú várólisták miatt vagyunk leginkább elégedetlenek, de az ellátás színvonalát rendben találjuk
Mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. A közegészségügy kapcsán egyébként globálisan is ez a legsúlyosabbnak tartott probléma. Azaz a válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot. Ez az érték Magyarországon kiugró: nálunk közel az emberek háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a válaszadók 54%-a. Hazánkban az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése kevésbé probléma itthon, mint globálisan. Magyarországon kevésbé jellemző az is, hogy rossz minőségű ellátásban részesülünk mi vagy egy ismerősünk, mint a globális átlag. Szintén a globális átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészségügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez. A szükséges gyógyszerekhez a válaszadók döntő többsége hazánkban és globálisan is hozzájut és meg is engedheti magának. A STADA felmérése alapján a jobb minőségű egészségügyi ellátásért minden negyedik magyar fizetne többet; nem adó-, vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből pl. magánbiztosítást kötne vagy konkrét szolgáltatásért fizetne. További minden második magyar hajlandó lenne fizetni, ha megengedhetné magának.
Tízből hat magyar szerint leginkább béremeléssel lehetne javítani az egészégügyön
A STADA felmérésében kíváncsi volt arra is, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszeren. Globálisan a legtöbben, minden második válaszadó úgy véli, hogy biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakpolitikai döntéshozók megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkezzenek. Ezzel minden második magyar szintén egyet ért. Hazánkban ugyanakkor még ennél is többen gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az orvosi szakmában dolgozók fizetését emelnék, hogy több munkatársat vonzzon a szakmába.
A digitalizáció az egészségügyben is a hasznunkra válhat
Több digitális megoldás, technológiai módszer kapcsán is az a meglátásunk, hogy hasznosak vagy hasznosak lehetnek az egészségügyi ágazatban. Az elektronikus recepteket, az elektronikus betegnyilvántartást és az elektronikus betegtájékoztatókat is jobban kedveljük vagy kedvelnénk a globális átlagnál; a magyarok legnagyobb része úgy gondolja, hogy ezek hasznosak, hasznosak lehetnek az egészségügyben. Magyarországon és globálisan is minden harmadik válaszadó az orvosok, gyógyszerészek támogatásának eszközeként tekint a mesterséges intelligenciára. A saját egészségünk érdekében azonban nem vetjük be még annyira a mesterséges intelligenciát. Globálisan 8, Magyarországon 6% azok aránya, akik igénybe vesznek mesterséges intelligencia alapú egészségügyi chatbotokat pl. betegség diagnosztizálására vagy hogy emlékeztesse őket gyógyszerek szedésére, esetleg tanácsokat adjon a testmozgással kapcsolatban. Arányaiban egyébként picit pozitívabban állunk a mesterséges intelligencia kérdéséhez, mint globálisan. Sőt, a magyarok 40%-a tudja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia, és úgy gondolja, hogy pozitív technológia a társadalom számára.
Robotok, mesterséges intelligencia inkább; vakcinafejlesztés, rák legyőzése kevésbé
A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését az átlagosnál nagyobb arányban tartjuk valószínűnek. Mi gondoljuk a leginkább azt (a magyarok 53%-a), hogy a következő tíz éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozások, például a műtétek elvégzésének. Közel ennyien (46%) gondolják úgy, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is – ezen a téren a globális átlag 38%. A vakcinafejlesztés és a rák kezelése kapcsán viszont kevésbé vagyunk bizakodóak. Míg globálisan majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden 3. ember gondolja. És míg globálisan szinten tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb/az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, addig ezt a magyar válaszadóknak csak a 22%-a gondolja.
Photo by National Cancer Institute on Unsplash
