A pályaváltók és a pályaválasztás előtt álló fiatalok jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint amennyi van – ez derül ki egy friss kutatásból. Az online kérdőíves felmérés válaszadói 21 megadott szakmának átlagban még a felét sem ismerték, ugyanakkor kiderült az is, minél magasabb a végzettsége valakinek, annál tájékozottabb a vizsgált területen is. Érdekesség, hogy a kitöltők 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek, míg a jó beszédkészséget csak 8 százalék jelölte meg.
Az IT szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta az a kérdőíves online kutatás, melyet az egyhetes adatfelvételi időszak alatt 264-en töltöttek ki. A felmérés ötletgazdái, az IThon.info információs portál vezetői többek között a következő feltételezésüket is vizsgálták: a köztudatban a ma elérhető rengeteg IT munkakör közül mindössze párról él bővebb információ, amelyek alapján egy teljes szakmára nézve vonunk le olyan következtetéseket, hogy nekünk való-e, vagy nem. Az általánosítás mögött vélhetően be lehet azonosítani az információhiányt, amely a szakmát övezi, és amely csak erősödött az elmúlt években megjelenő számos új munkakörnek köszönhetően. A kitöltők 13 százaléka rendelkezik informatikai tanulmányokkal és 14 százaléka jelentkezett már vagy dolgozott, dolgozik ezen a területen. További 21 százalék felelt úgy, hogy ugyan még nem próbálta ki magát az IT szegmensben, de már megfordult a fejében a gondolat. 28 százalékot nem érdekli a terület, 30 százalék pedig azt állítja magáról, hogy nincs érzéke hozzá.
A szakmák felét sem ismeri az átlag
A felmérés résztvevőinek egy 21 lehetőségből álló listát mutattak az IT területhez kapcsolódó szakmákról. Ezek közül azokat kellett bejelölni, amelyeket hallott már a résztvevő, tehát az sem volt kizáró ok, ha nem teljesen pontosan tudta, mit jelent. Meglepő módon a válaszadók jelentős többsége csak 10 területet ikszelt be. Különös továbbá, hogy a 25 éves és annál fiatalabb korosztály tagjai az átlagnál kevesebb területet jelöltek meg, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma.
Az eredményekből kirajzolódik az is, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál tájékozottabb a vizsgált területen is. A diplomával rendelkezők vagy éppen felsőfokú tanulmányokat folytatók átlagosan több mint 11 szakmát ismertek a 21-ből, az érettségivel sem rendelkezők pedig alig több mint 8-at.
Aki már legalább jelentkezett IT területre, vagy dolgozott, dolgozik benne, átlagosan 14,054 IT szakmáról hallott a felsoroltak közül. Akiknek már megfordult a fejükben, hogy jelentkezzenek, de még nem tették, 11,164-et jelöltek átlagosan. Akiket nem is érdekel ez a terület, már csak átlagosan 9,877 munkakörről hallottak a listából, akik pedig azt állították magukról, hogy nincs érzékük a területhez, mindössze 9,139 szakmát ismernek átlagosan a 21 felsoroltból.
A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a designer, grafikus, a projektmenedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termékmenedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamatautomatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak.
Milyen tulajdonságokra van szüksége egy informatikusnak?
A felmérésben arra is keresték a választ, hogy a kitöltők szerint mire van szüksége annak, aki informatikai területen dolgozik vagy ott szeretne elhelyezkedni.
A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek (85% és 82%). Mindkettő esetében a válaszadók 59 százaléka jelölte, hogy rendelkezik is vele, és ugyanennyien gondolják az utóbbiról, hogy az fejleszthető, míg csak 38 százalék véli ugyanezt az előbbiről. A válaszadók kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is szükséges egy informatikusnak. Érdekesség, hogy előbbi kettő az a két készség, amit a legtöbben jelöltek saját erősségüknek is.
Különösen nagyon alacsony azok aránya, akik a jó beszédkészséget is szükségesnek tartják IT területen: ezt a tulajdonságot csupán 8 százalék sorolja ide. Miközben 44 százaléka a válaszadóknak az erősségei között jelöli, és 74 százalék – a legtöbben – fejleszthetőnek gondolja. Ugyanez az arány még magasabb azok körében, akik azt állítják magukról, hogy nem érdekli őket az IT szakma: 48 százalékuk erősségének tartja a jó beszédkészséget.
A kutatás szerzői szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az, amit a válaszadók saját magukról gondolnak, nincs kellően összhangban azzal, mint ami valójában szükséges lehet az informatika különböző területein. Az eredmények alapján kirajzolódik, hogy a válaszadók többnyire egységesen egy bizonyos kategóriába sorolják az informatikát, holott ennél jóval több területe létezik. Ezek ráadásul sok esetben más-más kompetenciát igényelnek, az egyén erősségei így egyik munkakörben jobban, másikban kevésbé kamatoztathatóak, általánosítani azonban semmiképp nem célszerű.
A felmérésből összességében megállapítható, hogy az informatikai szakmák sokszínűségére érdemes minél többféle fórumon és módon felhívni a pályaválasztók figyelmét, segíteni őket, hogy felismerjék, az ő erősségeikkel és szaktudásukkal mennyiféle új vagy kevésbé új informatikai állásban találhatják meg a kihívást és az örömöt.
