Új piacfelügyeleti rendelkezések hoztak szigorítást júliustól a kereskedelemben. Több mint egy év állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy felkészüljenek az új szabályoknak való megfelelésre, azonban továbbra is felmerülnek olyan kérdések, amelyek bizonytalan helyzeteket eredményeznek, indokolatlan adminisztratív terheket róva ezáltal a kereskedőkre és beszállítóikra egyaránt – fogalmaz Dávid Barbara, az AegisLegal ügyvédje.
Idén július 16-ától a korábbinál jóval szélesebb termékkörnél kötelező használati és kezelési útmutatót mellékelni. Ez alól csak néhány kivételt enged a jogszabály, ilyen például az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy állat is. A korábbi előírások szerint a használati és kezelési útmutató csak a külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél volt kötelező, ilyenek voltak például a játékok, a villamossági cikkek vagy az egyéni védőeszközök is. Július 16-ától bővült tehát azon termékek köre, amelyekhez immár kötelező a használati és kezelési útmutató.
Könnyebbséget jelent a vállalkozások számára, hogy az esetek jelentős részében elegendő a használati és kezelési útmutatót online formában hozzáférhetővé tenni. Mind az online, mind pedig a papír alapon átadott használati és kezelési útmutató közérthető, egyértelmű és magyar nyelvű kell hogy legyen, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
Mindez a gyártó, az importőr, a meghatalmazott képviselő, a forgalmazó vagy pedig végső soron a logisztikai szolgáltató feladata, tekintve, hogy a jogalkotói cél az, hogy a fogyasztóhoz vagy más végfelhasználóhoz mindenképpen eljusson az adott termék biztonságos használatát, illetve kezelését bemutató útmutató.
Furcsa helyzetek állhatnak elő
Amíg korábban azon termékkategóriák képeztek kivételt, amelyekhez használati útmutatót kellett mellékleni, mostantól lényegében az számít kivételnek, amelyekhez nem szükséges azt biztosítani. Ez azonban olyan életszerűtlen helyzeteket eredményezett, hogy akár egy golyóstollhoz, hajkeféhez, kalapácshoz, tányérhoz vagy egy vállfához is használati útmutatót kelljen mellékelni. A könyvkiadók és forgalmazók azonban végül fellélegezhetnek, őket nem terheli az új kötelezettség, ugyanis a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hivatalos állásfoglalást kért az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól annak kapcsán, hogy hogyan alkalmazzák a szabályokat. A tárca válasza szerint pedig a termék jellegére, rendeltetésére figyelemmel nem értelmezhető a használati és kezelési útmutató megléte, ezért azt nem kell a könyvek mellé biztosítani.
A könyveken túl azonban számos olyan termékkör van, amelyeknél a használati és kezelési útmutató egyáltalán nem, vagy csak alig értelmezhető. „Az ellenőrzések során a hatóság várhatóan mérlegelni fogja ezen helyzetek életszerűségét, azonban ez nem jelenti azt, hogy e termékek gyártói és forgalmazói ne lennének kötelesek használati és kezelési útmutatót mellékelni, ami önmagában jelentős adminisztratív terhet jelent egyes piaci szereplők számára” – zárta az AegisLegal szakértője.
