December 1-jén, vasárnap 21 órakor kerül a Viasat History műsorára a Fekete fáraók című dokumentumfilm, amely egy olyan, rég elfeledett civilizációról rántja le a leplet, amely rövid időre ugyan, de képes volt Egyiptom felett is átvenni az uralmat.
A Kusita birodalmat az 1800-as évek végén fedezte fel két francia kutató, Frédéric Cailliaud és Louis Linant: a Nílus mentén haladva, azok vízeséseit leküzdve több ezer éves romok fogadták őket, amelyek között piramisok is voltak – mások, mint amit eddig megszokhattunk, de piramisok. Azután 1862-ben egy másik kutatócsoport egy újabb város romjait találta meg, ott pedig egy hieroglifákkal vésett gránitkövet, egy sztélét, ami mindent megváltoztatott. A sztélé szerint ugyanis a Kusiták a Kr.e. 8. században meghódították Egyiptomot. A felfedezés az egész világot bejárta, és részben Verdi Aida című operáját is megihlette, amelyben egy kusita hercegnőt rabol el egy fáraó, miközben a szembenálló felek Egyiptom uralmáért harcolnak.
A kusita hódítókat Piye király vezette, akinek feltett szándéka volt, hogy rendet teremtsen az anarchia szélére sodródott, részekre szakadt országban. Viszont feketeként el kellett fogadtatnia magát az egyiptomiakkal, ezért úgy döntött, hogy vallásukat és szokásaikat még szigorúbban betartják: a kusiták még „egyiptomibbnak” akartak látszani az egyiptomiaknál. Ez az ortodox hozzáállás aztán hosszú évszázadokra rányomta bélyegét az egyiptomi kultúrára. A 25. dinasztia hatása az építészetben is kimutatható. Az ókori Egyiptom fővárosa, Théba templomvárosa volt Karnak, a szent hely, amit a kusita fáraók hatalmuk fellegvárává akartak tenni, mert úgy érezték, vallásuk is innen ered. Piye fia, Taharka ezért egy oszlopcsarnokot emelt Karnakban, méghozzá II. Ramszesz temploma elé, hogy összekapcsolja nevét a legendás fáraóval.
A kusiták uralkodása nem tartott sokáig: Taharka gyenge vezető volt, és mikor az Egyiptomba benyomuló asszírok foglyul ejtették gyermekeit és háreme egy részét, a fáraó összetört. Halálát követően az asszírok kiűzték a kusitákat Egyiptomból, az őket követő 26. dinasztia új uralkodója pedig teljesen el akarta törölni őket a Föld felszínéről. A kusitákat mégsem sikerült kiradírozni a történelemből. A levéltárakban maradtak feljegyzések a 25. dinasztiáról, 2003-ban pedig a szudáni Kermában hét kusita király szobrát is megtalálták, amiket ugyan csak most sikerült átszállítani a Louvreba, de ott azonnal elkezdődött a rekonstrukciójuk, hogy új titkokat tárjanak fel arról a civilizációról, amely nagyjából 2800 éve uralkodhatott Egyiptom felett. A szobrok reprodukálása viszont most új történelmi kötelékeket tárhat fel a szubszaharai Afrika és a mediterrán világ között: újra írhatja a kusiták elfedett történelmét.
